2019. június 30. 09:55

Újabb módosítókkal tovább szigorítják a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot: most az alteratív iskoláknak kellene félévente megfelelni a központi tantervnek. Ráadásul az eddig megérkező minisztériumi válaszok is abba az irányba mutatnak, hogy a kormány igyekszik adminisztratív eszközökkel mindenkit beterelni az állami közoktatásba. Úgy látszik, ez a kormány válasza arra a sok éve tartó folyamatra, hogy a (felső)közép-osztály egyre nagyobb létszámban menekítette ki gyermekeit az állami fennhatóság alól. A módosítókról hétfőn, a parlament rendkívüli ülésén szavaznak majd a képviselők.

A június közepén Semjén Zsolt által beadott módosítókkal lapunk is több alkalommal foglalkozott. Az első nagyobb vihart a magántanulói státusz megszüntetése kavarta, és a helyette bevezetendő egyéni munkarend. Ezzel együtt a módosítás bevezetné a kötelező félévi és év végi osztályozást is, ami ellen tiltakozott az alapítványi és magániskolák 73 intézményét tömörítő egyesülete, az AME és más nagy alternatív iskolahálózat is. 

Egyeztetés ugyan nem volt, és mint az AME honlapján megjelenő helyettes államtitkári válaszból kiderül, az egyesület minden érve lepergett a minisztériumról. A Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár által jegyzett válaszlevél szerint a minisztérium nem kívánja meghatározni, mi is az az egyéni munkarend, az eljáró hatóság (amely eldönti, hogy kinek adható ez a státusz) kezét semmilyen egyeztetési kötelezettség nem köti majd, a kis létszámú tanulócsoportok indítását nem kívánja megkönnyíteni a kormány. A válaszlevél leszögezi, hogy az "egyéni tanulás csak a legindokoltabb, legszűkebb időre álljon fenn", a tanuló "mindennapos iskolába járással teljesítse tankötelezettségét".

A végső döfés a végére marad, a minisztériumi levélben Maruzsa - bár az AME és többen mások is, hosszasan sorolták a szakirodalmat az osztályozás káros volta mellett - ex cathedra leszögezi, hogy márpedig az ő szakmai véleménye szerint "a szülő, a tanuló számára az egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, az érdemjegyek teremtik meg". Maruzsa szerint továbbra is értékelhetnek szövegesen, ahol akarnak, de osztályozni márpedig kötelező lesz, szerinte a módosítás nem zárja ki az alternatív értékelést.

Felvetődik a kérdés, hogy akkor minek is lesz az osztályozás? Az AME szerint eddig csak és kizárólag akkor kértek iskoláiktól a szülők vagy diákok osztályozást, ha iskolát váltottak, felvételiztek. Ez logikus is, hiszen aki pl. az AKG-be vagy egy Waldorf-iskolába jelentkezik nem kis részben éppen azért visszi oda a gyermekét, mert részletesebb, szöveges értékelést kap, nem egy szimpla osztályzatot. Ennek egy lehetséges eredményeként ezen iskolákban mindenki egyenosztályzatot kap: mindenből ötöst, így kacsintana össze az iskola, a szülők és a diákok. Az láthatóan nem érv a minisztérium számára, hogy ezek az iskolák szakmailag más meggyőződést vallanak, mint Maruzsa helyettes államtitkár - nota bene, éppen ezért alternatív iskolák...

További kérdés, hogy mi lesz azon iskolákkal, amelyek ugyan állami fenntartásúak, de alternatív programmal rendelkeznek, és nincs osztályozás. Így mondjuk, a Kincskereső vagy a Gyermekek Háza hogyan tudja összeegyeztetni alternatív programját a kötelező osztályozással.

Részlet az AKG pedagógiai programjának a diákok értékelésére vonatkozó részéből

Célunk a komplex személyiségfejlődés támogatása, amit nem külső szabályozó eszközökkel, fegyelmezéssel (osztályozás, piros pont, büntetés stb.), hanem a belső kontrollos működést támogató értékelési módszerekkel és informálással érünk el (közös szabályalkotás, önreflexió, felelősségvállalás, következmények stb.).

A pozitív énkép és a reális önértékelés alacsony szorongási szintet eredményez, ami a tanulás folyamatához elengedhetetlen állapot. A magabiztos gyermeknek több a tanulásra fordítható energiája, magas a belső motivációja, nagyobb a kognitív teljesítménye, hosszú távon pedig könnyebb az iskolai és társadalmi beilleszkedése is.

Az értékelés nálunk pedagógiai módszer és értékrendbeli állásfoglalás is egyben, ugyanakkor tanulási tartalom is. Az értékelés fontos mind a gyerek, mind a szülő, mind a pedagógus számára. Szöveges értékelésünk egyformán szolgálja mindhárom szereplő tájékoztatását.Visszajelzés, bátorítás, megerősítés, támogatás, viszonyítási alap is egyben. Mivel a hagyományos ötfokozatú osztályozás szűk skálán méri a gyerekek teljesítményét, nem mutat valós képet a tanuló állapotáról és fejlődéséről, ezért tudatosan és célzottan a saját magunk által kidolgozott, szintek szerinti haladást biztosító és szöveges értékelésen alapuló rendszerünket használjuk.

Részlet a Pesthidegkúti Waldorf iskola pedagógiai prgogramjából:

A Waldorf-pedagógiában általánosan alkalmazott szöveges értékelés tudatosan kiépített gyakorlata az első osztálytól a tizenkettedikig egyik alapvető nevelési eszköze az iskolának. A szöveges értékelést a Waldorf-pedagógia olyan kulcsfontosságú alapelvnek tekinti, amelynek maradéktalan érvényesülése nem szülői, tanulói választás kérdése, ezért a szöveges értékeléstől csak kivételesen, iskolaváltás és továbbtanulás esetén tér el. Az első nyolc évfolyamon a gyermekek lényét megragadó minél érzékenyebb általános pedagógiai jellemzés és szaktárgyi értékelések alkotják. A jellemzésnek – természetesen érzelemtől nem mentes – szabatos mondatokban megfogalmazott pontos leírásnak kell lennie. Ezekkel összhangban a szaktárgyi értékeléseknél is fontos az iránymutató tárgyilagosság: az elvégzett éves munka tartalmi összefoglalója után következik az egyéni
munka értékelése. A szubjektív és objektív látásmód közötti helyes arányok megtalálása döntő jelentőségű. A kilencedik évfolyamtól szaktárgyi értékelésekből tevődik össze a bizonyítvány. A Waldorf-iskola az első négy évfolyamon a készség-, képességfejlesztést helyezi előtérbe, ezért nem alkalmaz normatív értékelést, kizárólag folyamat- és fejlesztő értékelést végez.

Ennek része az évközi szóbeli és/vagy írásbeli értékelés, és a szülőkkel való beszélgetés és az év végi szöveges bizonyítvány. Az 1-4. évfolyamon az értékelések egyrészt a tanév során gyakorolt és megszerzett készségek, képességek, a megszerzett procedurális és deklaratív tudás fejlődési leírását tartalmazzák, másrészt megmutatják a képességek fejlődésének-fejlesztésének jövőbeli irányát. Ez árnyaltabb, individuálisan differenciált (egyéniesített) megközelítést tesz lehetővé, mint az ötfokú skála. Hátterében az a pedagógiai meggondolás áll, hogy a Waldorf-pedagógia támogatja az emberi sokszínűséget, minden tanulót egyformán értékesnek tekint, függetlenül azok képességeitől és teljesítményétől. Alsóbb osztályfokokon hangsúlyozottan a szülőknek szól a bizonyítvány. Az év végi szöveges értékelésnek a gyermek felé irányuló személyes része a bizonyítványvers, amelyek nagy gonddal megformált, pedagógiai tapintatot tükröző saját szerzemények vagy a magyar- és világirodalomból merített művek. A magasabb évfolyamokon egészen a 12. osztályig megmarad az előbb említett folyamat- és fejlesztő értékelés, melyhez normatív elemek is társulnak, ezek a megszerzett deklaratív tudást mutatják 10-11. osztályig általában %-os formában. Később érdemjegyek formájában. A folyamat eredményeképpen kompatibilissé válik értékelési rendszerünk a Nemzeti Köznevelési Törvénnyel, mégis megmarad egyénileg differenciáló és motiváló jellege.

Nagyjából az összes alternatív iskola hasonló elvekkel indokolja, hogy miért nem alkalmazza az osztályozást. A minisztérium ezen szakmai-pedagógia elvekre adott válasza, hogy miért kell a kötelező osztályozás, lényegében ennyi: csak.

Az is kiderült, hogy visszacsempésznék a kötelező iskolakezdést a 6. életévüket betöltött gyermekeknél.

Most újabb, ha lehet, még az eddigieknél is egyértelműbb jelzést küld egy újabb módosító formájában a kormány, hogy nem tartja kívánatosnak az alternatív tantervű iskolákat. A Szülői Hang vette észre tegnap az újabb változtatást, amely így szól:

Az Nkt. 9. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: 
„(9a) A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel a következő szempontoknak: 
a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével, 
b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”

A fenti rendelkezések a Waldorf- és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok. Ezekben az oktatási intézményekben ugyanis a képzés teljesen más ütemezésben, más tartalommal és más módszerekkel zajlik, mint az állami intézményekben. A gyermekek az iskola végére ugyanúgy elsajátítják a törvények által előírt tananyagot, az évenkénti bontás viszont jelentősen eltér, és ezért a Nat által előírt tananyag tartalom nem kérhető számon ezektől az intézményektől félévenkénti bontásban. Éppen az alternatív módszertan és tematika teszi ezeket az intézményeket vonzóvá a szülők és gyermekeik számára. A szülők azért adják ezekbe az intézményekbe a gyerekeket, hogy a hagyományos osztályzásra épülő módszertan és tananyag helyett az alternatív pedagógia iránymutatása szerint tanulhassanak a gyerekek.

A törvénymódosítást csak úgy értelmezhetjük - írja a Szülői Hang, mint a Waldorf- és más alternatív intézmények ellehetetlenítésére tett kísérlet. A módosítás benyújtójának tisztában kell lennie azzal, hogy

ezek az alternatív intézmények nem tudják betartani a szóban forgó törvényt anélkül, hogy feladnák létezésük alapját, alternatív pedagógiai módszereiket.

Felbecsülhetetlen oktatási tapasztalat és pedagógiai tudás halmozódott fel ezekben az intézményekben, melyeket a törvénymódosítás veszélybe sodor. A XXI. században égető szükség van oktatási módszereink megújítására, melyben az alternatív intézmények élen járnak, tapasztalataikat az állami közoktatás is kamatoztathatná. Megdöbbenéssel látják, hogy a kormányzat ehelyett az alternatív intézmények ellehetetlenítésén, kiüresítésén munkálkodik.

A legújabb módosítás kiegészíti azt a törvénytervezetet, ami egészében is számtalan kárt okoz a közoktatásnak, és amely ellen több mint harminc civil szervezet és a teljes ellenzék tiltakozott. A magántanulói státusz eltörlésével meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelelő intézményvezetők tovább rombolják az iskolák színvonalát, és egy alkalmatlan hivatalos szervre bízza az iskolaérettség pedagógiai megítélését. Szomorúnak tartjuk azt is, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar szerint nincs ok aggodalomra, miközben ők maguk is számos ponton aggodalmukat fejezik ki a törvénytervezettel kapcsolatban.

Bár egészen mostanáig úgy tűnt, hogy az alternatív iskolákat nem bolygatja a kormány - talán nem kis részben azért, mert számos kormánypárti politikus járatja nem állami intézménybe a gyermekét -, ezek a módosítók alapjaiban veszélyeztetik az alternatív iskolákat. A nagy kérdés, hogy a kormányzat által viszont preferált egyházi intézményeket érintik-e, s ha igen, milyen módon a tervezett módosítások. Szúrópróbaszerűen megnézve néhány egyházi iskola pedagógiai programját, ezeknél az intézményeknél a tervezett változtatások nem jelentenek majd problémát, hiszen eddig is osztályoztak és pedagógiai programjuk sem nagyon tért el a központitól.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.