5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A rossz munkakörülmények önmagukban is rontják egy cég teljesítményét, emellett azonban a dolgozók egészségének romlása által okozott teljesítménycsökkenésért is közvetetten felelős ez a tényező. Az OECD legfrissebb munkaerőpiaccal foglalkozó tanulmányában a munkahelyi túlterheltség és a dolgozók egészségének témáját járta körbe.

A világszervezet saját adataira támaszkodva azt írja, hogy a rossz egészségi állapot a munkaerő-piaci fluktuáció egyik fő mozgatórugója: 2019-es adatok szerint a 35-44 éves munkavállalók 20 százaléka, az 50-64 éves munkavállalók 25 százaléka hagyta ott jelenlegi munkahelyét ezen okból. A munkahelyek elhagyása azonban nem minden, hiszen a megromlott egészségi állapotú emberek kisebb valószínűséggel térnek vissza a munkaerőpiacra, illetve ha mégis megteszik ezt, lényeges hátrányban vannak egészséges társaikkal szemben.  

A tanulmány szerint az egészségügyi problémák legjelentősebb részét a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, valamint a mentális betegségek adják. A helyzet közbelépés nélkül nem fog javulni a jövőben sem, hiszen a társadalmak elöregedése és a hosszabb várható élettartam miatt egyre nő az olyan idősebb munkavállalók aránya a munkaerőpiacon, akik már a 35-54 éves korcsoportnál is kétszer akkora arányban szenvednek többszörös hosszú távú betegségben.

A megbetegedő idősebb dolgozók helyzete kulcskérdés lesz. Fotó: Depositphotos
A megbetegedő idősebb dolgozók helyzete kulcskérdés lesz. Fotó: Depositphotos

Az 55 év feletti dolgozók így nagyobb valószínűséggel váltanak munkahelyet, keresnek más típusú feladatokat, vagy hagyják el teljesen a munkaerőpiacot. A probléma ugyanakkor nemcsak az életkorhoz köthető, ugyanis az OECD 2021-es adatai szerint a jövedelemmegosztás alsó kvintilisébe tartozó, azaz rosszabb körülmények közt élő, szegényebb munkavállalók körében is nagy probléma az egészség megromlása. A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete szerint így a jövőben kulcsfeladat lesz minden olyan dolgozó támogatása, aki olyan krónikus vagy elhúzódó betegségben szenved, amely ronthatja teljesítményét, vagy amely miatt könnyen kieshetne a munkaerőpiacról.  

A számok is mutatják: baj van

De mégis hogyan mérhetők a dolgozókat megterhelő rossz munkakörülmények? Az OECD ennek mérőszámaként az úgynevezett ’munkahelyi túlterheltséget’ használta, amely definíciója szerint egy olyan helyzet, amikor a munkavállalók által tapasztalt követelmények – ilyen például a fizikai igénybevétel, a munkaintenzitás, vagy a rugalmatlan munkaidő – nem teljesíthetők megfelelően a rendelkezésre álló erőforrások mellett.

A probléma világszintű, azonban a közép- és dél-európai országokban különösen túlterhelik a dolgozókat (a rekorder Görögországban 47,9 százalékot érintett ez a probléma), míg a legjobb helyzetben az OECD-országok közül az észak-európai államok és Új-Zéland voltak, átlagosan 20 százalék körüli eredménnyel. A szervezet a most közzétett tanulmányában a 2005 és 2015 között eltelt tíz éves időszakot hasonlította össze, ennek eredményéből leszűrhető az, hogy bár a helyzet javult, a probléma egyáltalán nem megoldott.

Ahogy az a grafikonon is látszik, Magyarország is ott van azon országok között, amelyekben a legnagyobb probléma a munkavállalók túlterhelése. A helyzet 2005 és 2015 itthon is javult, 49,8 százalékról 36,4 százalékra, ez azonban még így is azt jelenti, hogy néhány éve még a magyarok több mint harmadát túlterhelték a munkahelyén, így minden bizonnyal sokaknál kialakultak a fentebb már említett egészségügyi problémák is.

Hiányozni a munkából, vagy betegen dolgozni?

A betegség miatti hiányzás is rontja a szervezet termelékenységét, hiszen egy-egy dolgozó távolléte a többi munkavállaló termelékenységének csökkenéséhez is vezethet, mivel gyakran elvárás, hogy kompenzálják a kieső kolléga hiányát is teljesítményükkel.

De mi van akkor, hogyha a beteg dolgozó nem marad otthon, hanem inkább akkor is beáll dolgozni, hogyha rosszul érzi magát? Az OECD tanulmánya szerint ez a forgatókönyv még nagyobb károkat okozhat, mint egy egyszerű hiányzás.

A világszervezet termelékenysége szerint nagyjából másfélszer olyan költséges az hosszútávon a cégek számára, hogyha a dolgozók betegen is beállnak dolgozni, mint hogyha csak elmennének betegszabadságra. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a „jelenlét kultúrájában” a munkavállalók hajlamosak alábecsülni azt, hogy mennyire vannak rosszul, így egyrészt több hibát vétenek a betegség alatt elvégzett munkájukban is, másrészt nagyobb az esélye annak is, hogy egy olyan súlyosabb egészségügyi problémát is figyelmen kívül hagynak, amely később ahhoz vezethet, hogy teljesen kiesnek a munkaerőpiacról. A probléma általános, az OECD legutóbbi, 2015-ös adatai szerint legalább a tagországokban a dolgozók átlagosan 30 százaléka rendszeresen felvette a munkát úgy, hogy nem érezte magát jól.

Ki fog dolgozni?

Összességében tehát kimondható, hogy a túlterheltség, valamint a megromló egészség, elhúzódó betegszabadság korai nyugdíjba vonuláshoz vagy idő előtti munkaerőpiacról való kilépéshez vezethet. Mindez az elöregedő társadalmak korszakában komolyan felveti a kérdést, hogy mégis ki fog dolgozni, hogyha nem érkezik megfelelő fiatal utánpótlás a munkaerőpiacra, viszont az idősebb korosztály egyre hosszabb időt tölt nyugdíjban, vagy rossz egészsége állapota miatt nem képes munkát vállalni? Egy biztos: az OECD szerint azért, hogy ez a kérdés valódi megoldásra találjon, rendkívül nagy feladata van a kormányoknak és a munkáltatóknak a következő években.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!