Miután a parlament kedden megszavazta, majd Gulyás Gergely az időpontját is kitűzte, hivatalosan is véget ért Magyarországon a koronavírus-járvány miatt március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet, amely helyébe június 18-tól a kovetkező három hónapra járványügyi készültség lépett életbe. Az ezt megelőző 98 napos időszakban a kormány rendkívüli jogrendben működött, vagyis ebben a periódusban rendeleti kormányzással hozták meg az intézkedéseiket.
A veszélyhelyzeti intézkedések egy része olyan, gyorsan felcsapott sebtapasz volt, melyek szükségesek voltak, de nem lehettek és nem is akartak tartósak lenni. Ilyen a határellenőrzés visszaállítása, az egészségügyi és szociális intézmények megszokott működésének felrúgása, az oktatás hirtelen onlinera állítása, és így tovább. Ezeket csak addig kellett az új, kényszerrendszer szerint működtetni, míg le nem vonult a koronavírus első hulláma. Bár az online oktatásban például van perspektíva - csak nem a jelen formájában, ami szinte elbírhatatlan terhet pakol az amúgy home officeban még dolgozni is próbáló szülőkre - , az már nyilván teljesen okafogyottá vált, hogy a korona csillapodásával is a koronahelyzet rendje szerint működjön az egészségügy, vagy mondjuk hogy teljesen tilos legyen a látogatás az idősotthonokban. Emlékezetes, hogy a Honvédség egy sor kiemelt fontosságúnak nyilvánított gyárhoz kivonult, és átvette az irányítást - békeidőben a további jelenlétük nem indokolt. (Kakukktojás a Kartonpack, amit a kormány simán államosított, nem tudni, miért.) De az elsőre sokat szidott, második körben már emberbarátabb bértámogatás is csak a veszélyhelyzet idejére szólt.
Voltak azonban olyan, veszélyhelyzetben meghozott intézkedések, melyek rövidebb vagy hosszabb ideig, de velünk maradnak, illetve olyan következményekkel járnak, melyekre a jövőben kell majd választ adnunk. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Hiteltörlesztési moratórium
Orbán Viktor március 18-án bejelentette, hogy a vállalatok és a lakossági ügyfelek is hiteltörlesztési moratóriumot kaptak 2020 végéig. Az már csak az intézkedésről szóló kormányrendeletből derült ki, hogy a türelmi idő csak alapesetben tart 2020 végéig, de jogszabályban rögzítették, hogy annak időtartamát a kormány meghosszabbíthatja. Vagyis ha úgy ítéli meg a kormány, hogy indokolt, akkor átcsúszhat 2021-re az intézkedés hatálya.
Rabszolgatörvény 2.0
A gazdaságvédelmi akcióterv egyik nagy port kavart intézkedése volt, amikor lehetővé tették a cégeknek, hogy egyoldalúan rendeljenek el két éves munkaidőkeretet. A kritikák szerint ez a rabszolgatörvény kiterjesztése, mert egy ilyen intézkedés értelmében azok a cégek, melyek a járvány miatt leállnak, előre lepihentethetik a dolgozóikkal a következő két év szabadságkeretét, cserébe, amikor ismét beindul az élet, le kell dolgozniuk az előre kiadott pihenőidőt, vagyis huzamosabb ideig rendelhetik őket arra, hogy hatnapos munkaheteket teljesítsenek.
Kiskereskedelmi különadó
A kormány döntött arról, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételeihez a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek is hozzá kell járulniuk. A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. Ez a különadó eredetileg csak a veszélyhelyzet idején élt volna, de egy későbbi módosítóval állandó sarccá tették.
Különleges gazdasági övezetek
A kormány április elején különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung-gyárnak otthont adó Göd közigazgatási területét. Lesznek még ilyenek, hiszen az erről szóló kormányrendelet kimondja, hogy a továbbiakban különleges gazdasági övezetté nyilváníthatnak minden olyan helyszínt, amit a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított, legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgálja. Időközben egy törvény 5 milliárd forintnál húzta meg a határt. Hogy mely településeket nyilváníthat KGÖ-vé a kormány, arról itt értekeztünk.
A beragadt diplomák kiadása
A koronavírus-korszak egyik jelentős oktatásügyi döntése az volt, hogy a felsőoktatási intézményekkel kiadatták azokat a diplomákat, melyek a nyelvvizsga meg nem léte miatt ragadtak be. Ebből lett egy csomó diplomás álláskereső, valódi nyelvtudás viszont nyilván nem. Mindeközben az Európai Unión belül csak két országban beszélnek kevésbé idegen nyelveken, mint nálunk. A jövőt tekintve kérdés, hogy a korona-diplomásokhoz hogyan viszonyulnak majd a munkaadók, illetve az is, hogy ezek után a papírjukat végre kézhez kapók mennyire lesznek motiváltak a nyelvtudásuk fejlesztésében.
Barnamezős akcióterületek
A vírushelyzet reflektorok újabb hadját irányította az ország már amúgy is rendesen bevilágított bajára, a lakhatási problémákra. A vírus megjött, a turisták felszívódtak, piacra került egy rakás Airbnb-s lakás, a bérleti díjak pedig valamelyest mérséklődtek - ebben az időszakban már olyan albérleteket is lehetett találni, mely kifizetésébe nem rokkan bele az átlagos bukszájú magyar.
Az ingatlanpiaci áresés azonban ideiglenes, a már a piacon lévő lakásokat végső soron a vírus sem teszi elérhetőbbé, a probléma probléma marad. Ennek megoldására rukkolt elő a kormány a rozsdaövezetek lakóparkká alakításának projektjével. A lepusztult üzemi zónákat barnamezős akcióterületekké nyilvánítják, ahol a megszokottnál egyszerűbb, gyorsabb engedélyezési folyamatokat, illetve építkezést biztosítanak, és új, de megfizetheető lakásokat húznak fel rajtuk. A megfizethetőség kedvéért módosítani fogják az adótörvényt, és kizárólag a barnamezős akcióterületek új lakásainál visszahozzák a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát a mostani, 27 százalékos helyett.
A barnamezős akcióterületek közt lesznek azonnaliak és hosszú távúak is. Az elsők olyan állapotban vannak, hogy egyből megindulat az építkezés, a másodikaknál viszont a fejlesztéseket meg kell előzze hosszabb előkészítő munka. A program ismertetésekor Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár azt mondta, a második kategória zónái több ezer hektárnyi rehabilitálandó területet, több évnyi munkát, nagy értékű kármentesítést, romeltakarítást és területrendezési feladatot adnak országszerte, szóval az építőipar ezzel a projekttel már biztos, hogy jól jár.
Az első csomagból
Rövid lejáratú intézkedések, és jelentőségük miatt meg kell, hogy emlékezzünk róluk: június 30-ig adómentességet kapott a KATA alól 81480 kis- és középvállalkozás, a március 1. előtti KATA-tartozások kiegyenlítésére pedig haladékot kaptak. A kieső reklámbevételek miatt a turizmushoz hasonlóan a hazai médiaszolgáltatók is mentességet kaptak, az adóvégrehajtásokat, a kilakoltatásokat, lefoglalásokat felfüggesztették, a lejáró GYES-t, GYED-et meghosszabbították.
Szintén korai intézkedés volt a mindenkit érintő bevásárlási időssáv bevezetése, vagyis az, hogy a személyzetet leszámítva a 65 év felettiek kivételével senki sem tartózkodhat a boltokban reggel kilenc és dél között. Kérdéses volt, hogy ez elővigyázatosságból megmarad-e, de végül a veszélyhelyzet lefújásával csendben a múlté lett - még a Magyar Közlöny sem rendelkezett róla külön. Mindenesetre 9 és 12 óra közt már nem csak a 65 év felettiek vásárolhatnak az élelmiszerüzletetekben, drogériákban, piacokon és gyógyszertárakban.
Április elejétől ingyenessé tették a közterületi parkolást az egész országban, ez a kedvezmény azonban nem ért véget a veszélyhelyzettel: július 1-ig velünk maradt. A kormányzati indoklás az volt, hogy így az embereknek volt ideje alkalmazkodni a visszaváltáshoz.
És a jövő
A veszélyhelyzet megszűnésével se maradunk spéci időszakok nélkül, erről az egészségügyi válsághelyzet gondoskodik. Ezt a különleges helyzetet egy május végi törvénymódosító szerint az országos tisztifőorvos javaslatára vezethetnék be, és ebben is parlamenti felhatalmazás nélkül kapna különleges jogokat a kormány. Korlátozhatna, betilthatna egy sor dolgot, de kijárási korlátozást nem rendelhetne el. Viszont felhatalmazást kap arra, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Egészségügyi válsághelyzetet akkor rendelhetnének el, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. A gyakorlatban ez váltja a most megszűnő veszélyhelyzetet.
Az egészségügyi válsághelyzet legfeljebb hat hónapra szólna, ám a kormány szabadon meghosszabbíthatná, ha még fennállnak a válsághelyzet feltételei. Ha az országos tisztifőorvos kezdeményezi a lefújását, akkor a kormány köteles lesz lefújni.
A veszélyhelyzet megszüntetésével együtt ezt a törvénymódosítót is megszavazta a parlament.
A maszkviselés marad, lehet rendezvényeket tartani
A kormány döntése értelmében a veszélyhelyzet vége után továbbra is marad a kötelező maszkviselés a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön, míg az éttermek belső terében a dolgozóknak kötelező eltakarniuk az arcokat.
Ismét lehet nagyobb rendezvényeket tartani abban az esetben, hogyha a résztvevők száma a dolgozókkal együtt egy időben nem haladja meg az 500 főt.
Jöhetnek a külföldiek...
Az eddig érvényben lévő utazási korlátozásokat is nagyrészt eltörölte a kormány, június 18-tól minden EU-s és EGT-tagállam állampolgárai, és a magyarok állampolgársággal nem rendelkező hozzátartozói is beléphetnek az ország területére. A kormányhatározatokból az is kiderül, hogy Szerbiából már nemcsak a korlátozott idősávokban lehet belépni Magyarországra, ám Ukrajnával szemben ez az intézkedés továbbra is fennmarad.
... de az átutazóknak kötelező a korridor-használat
Orbán Viktor július másodikán visszaállította a kötelező korridor-használatot az országon átutazóknak, vagyis akinek nincs dolga nálunk, annak csak egy kijelölt útvonalon haladva szabad átmennie az Magyarországon. A visszaszigorítást a miniszterelnök azzal indokolta, hogy a környező országokban a - körülbelül - tavaszi békeidőszak után nyár közepe felé ismét emelkedni kezdett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma.
Felbuzgott a fertőzés, szigorították a beutazást, itt vannak a színkódos országok
Bár Magyarországon az első hullám elvonulta óta csendes a járványhelyzet, ez nem mondható el a környező országokról: a szomszédban a görbe ellaposodása után nagyjából június végétől fogva szinte mindenhol ismét egyre gyorsabb ütemben növekedni kezdett a beazonosított fertőzöttek száma.
A kormány ezért két dolgot tett: hangsúlyozni kezdte, hogy most a betegség külföldről való behurcolása jelenti a veszélyt, valamint gyakorlati intézkedésként visszaszigorította a határátlépést. Magyar állampolgárok továbbra is szabadon utazhatnak ki, hazafelé azonban szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak attól függően, hogy honnan térnek haza. A külföldiek beutazását különböző mértékben korlátozták, attól függően, hogy mennyire súlyosodott vissza a koronavírus-helyzet a kiindulási országukban.
Az esetszámok alapján a kormány színkódokkal látta el a világ országait: zöld, sárga és vörös kategóriába kerülhettek, ahol a zöld az alacsony átfertőződöttséget jelenti, ahonnan még nincs különösebb kockázata annak, hogy behozzák a vírust beutazáskor, a sárga már magasabb esetszámot és vírusimport-kockázatot jelent, a vörös pedig magas átfertőződöttséget és betegségbehozatali kockázatot jelöl.
Piros jelzést kaptak:
- Albán Köztársaság,
- Bosznia-Hercegovina,
- Fehérorosz Köztársaság,
- Koszovói Köztársaság,
- Észak-macedón Köztársaság,
- Moldova,
- Montenegró,
- Ukrajna,
továbbá a legtöbb ázsiai, amerikai* és az összes afrikai és ausztráliai ország.
Sárga jelzést kaptak Európában:
- Bulgária,
- Egyesült Királyság,
- Norvégia**,
- Oroszországi Föderáció,
- Portugália,**
- Románia,
- Szerb Köztársaság,
- Svéd Királyság
- Spanyolország***
Ázsiában:
- Japán,
- Kínai Népköztársaság
Amerikában pedig az Amerikai Egyesült Államok.
*2020. július 18-án a Nemzeti Népegészségügyi Központ piros besorolásból sárga besorolásúra változtatta meg Kanada státuszát.
**Portugália besorolása 2020. július 18-án sárgáról zöldre változott, Norvégia is átátkerült a zöld zónába.
***Spanyolország besorolása 2020. augusztus 6-án zöldről sárgára változott.
A színkódoknak megfelelő, a beutazásra vonatkozó korlátozási fokozatok a következők:
- Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be; sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egészségügyi ellenőrzés alá vetik és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírustesztet tud hitelt érdemlően felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar állampolgár az első koronavírustesztet követően szabadulhat a karanténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztre van ehhez szükség.
- Nem magyar állampolgárok esetén sárga jelzésű ország állampolgárai ugyanolyan feltételekkel léphetnek be, mint a magyar állampolgárok, vörös jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőség.
Az országok státusát az operatív törzs normális ügymenet szerint hetente fogja felülvizsgálni, ekkor dönthetnek a színkódok közti átsorolásról. Ha valahol rendkívüli esetszám-változást észlelnek, akkor soron kívül, azonnal felülvizsgálják az adott ország színstátusát.
Mint említettük, ez a besorolás szeptember elsejétől alapjaiban változik meg, minden ország egységesen a piros zónába kerül!
