Két törvénymódosítás és három kormányrendelet születik ahhoz, hogy életbe léphessen a kormány új lakáspiaci csomagja, aminek a tárgyalását csütörtökön kezdték meg a parlamentben. Vélhetően a csomag élénkíti az építőipart is, amely már régóta vár erre az injekcióra.
Hatalmas hurrával fogadták az építésgazdaság szereplői az újonnan bejelentett kormányzati lakásépítési és -felújítási támogatásokat. Megnő a kereslet, csak győzzük anyaggal és emberrel – sóhajtott fel sok szereplő. Most, november elején még távol vagyunk attól, hogy ömlenének a megrendelések, az érintettek kivárnak, elhalasztanak egyes döntéseket, illetve reménykednek, hogy az üzletmenet már tavasszal jobbra fordul, ha tényleg meglesz a vakcina.
Különféle becslések léteznek arról, hogy milyen gyorsan lendítheti fel az építőipart ez a csomag. Az építőanyagok forgalmazói és a kivitelezők többsége legalább egy, de inkább másfél-két évre teszi azt, míg magára talál az ágazat.
Az alapanyagok és a szolgáltatások drágulásának mértékét 5-8 százalék körülire tippelik erre az évre.
Mivel a gyártók, a kereskedők és a kivitelezők is a saját költségeik növekedésével számolnak, nem tehetik meg, hogy ezeknek a pluszterheknek egy jelentős részét ne hárítsák át a végfelhasználókra. Igaz, jó esetben ezek a drágulások egy magasabb minőségi szintet, újabb fejlesztések eredményét tükrözik majd, s ezzel mindenki nyerhet.
Az új kormánycsomag eddigi elemei
- 5 százalékos áfa az új lakásokra országosan
- a CSOK-ot felhasználók visszaigényelhetik az új lakás áfáját
- lakásbővítéshez is felhasználható a teljes CSOK
- legalább egy gyermekesek a felújítás felét, maximum 3 millió forintot visszakaphatnak számla ellenében
Nem meglepő, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. az őszi kormányzati csomag ismeretében a héten kicsit javította a korábban erősen óvatos becslését. Eszerint jövőre 15-17 ezer, 2022-ben 18-20 ezer új lakás épülhet. Az év elején-közepén még 12-14 ezer, illetve 15-17 ezer lakásra számított. A cég szakemberei szerint bár a gazdasági környezet sokkal rosszabb a korábbinál, ez a csomag arra biztosan elég lesz, hogy enyhítse a lakásépítés várt visszaesésének mértékét.
A GKI szerint a tetőtéri ingyenmilliók az érintettek számára "nagy ajándékok", de a jelentőségük csekély: 2020 első fél évében a felvett lakáshitelek 0,5 százalékát fordították a lakások bővítésére, a következő két évben talán 3-5 ezer igénylésre lehet számítani. A gazdaságkutató arra számít, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is felveheti a felújításra szánt állami milliókat, s ezzel talán megközelíthető a tavalyi, mintegy 150 ezres szám a felújításoknál. Ugyanakkor jelezték: kockázati tényező, hogy a támogatás áremelkedést generálhat, illetve az építőipari kapacitások szűkössége is felhajtó hatású lehet.
Ez a szűkösség a megrendelések várható felfutásával akut probléma lehet megint és ez nem a minőségjavulás felé mutat. Ráadásul, ha egy kivitelező szeretné hazacsábítani a külföldön dolgozó szakmunkást, akkor a nyugat-európaihoz hasonló bért kell fizetnie, amit viszont be kell építeni a végső vállalási árba. Márpedig ez az ár hiába csökkent a tavaszi keresletzuhanás után 10-20 százalékkal, a megrendelői „nyereség” gyorsan elveszhet, ha felpörög a kereslet és a kivitelezők megint válogathatnak a megrendelések között, ahogy azt a járvány előtt tehették.
A legnagyobb hazai lakásfejlesztő Cordia Zrt. a lakások drágulását vetítette előre.
„A kivitelezési kapacitások iránt újra felerősödő verseny a kivitelezési költségek, ezáltal a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ezzel szemben az alacsonyabb, 5 százalékos adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával, hiszen amikor 2016-ban bevezették az 5 százalékos áfát, a lakásfejlesztések volumenének jelentős növekedéséből és ennek közvetett hatásaiból származó adóbevételi többlet ellensúlyozta az áfakulcs csökkentéséből származó kiesést” – fogalmazott Földi Tibor vezérigazgató.
Hasonlóan nyilatkozott Kővári Mihály, a Sberbank Magyarország Zrt. projektfinanszírozási vezetője. Elvileg a kínálat és a verseny lejjebb szorítaná az árakat, de a kivitelezés – a szakemberekért folyó verseny és ezáltal a munkaerőköltség növekedése miatt – megdrágul, ami beépül végül a lakásárakba is. A fővárosban stagnálásra, vagy kismértékű emelkedésre számít a szakértő.
Az MNB október végén közölte friss ingatlanpiaci jelentését. Ebben az építőipar jelenéről szólva és az állami beruházásokra vonatkoztatva elég markáns véleményt közvetített a megrendelői oldalról. Eszerint az elmúlt évek kivitelezési árszintjei indokolatlanul magasak voltak. További drágító tényezőként merült fel, hogy az ellátási láncok sok építőanyag esetében hosszúak és szükséges lenne lerövidíteni őket, néhány termék 2-3 kézen is megfordul, mire a beruházóhoz jut. A beszerzési források felülvizsgálatával szintén elérhető költségmegtakarítás – figyelmeztetett a jegybank.
„Tapasztalataink szerint a járvány második hulláma alatt mind a kivitelezők, mind a családok rendkívül óvatosak akkor, ha nagyobb volumenű beruházásról van szó. A családok szeptember vége óta visszafogták a költéseiket, a megtakarításaik maximalizálására fordítják a figyelmüket” – közölte a vezérigazgató.
A cég úgy érzékeli, hogy a stabil ellátási láncnak köszönhetően a második hullám nem váltott ki a tavaszihoz hasonló pánikvásárlást sem a kivitelezőkből, sem pedig a családokból. Éppen ezért úgy véli, hogy egy esetleges újabb korlátozó intézkedés sem fog akkora ugrást indukálni a forgalomban, mint ami a tavaszi lezárások során volt. A hálózatban növekvőben van az elektronikus kereskedelem, a járvány miatt megváltozott vevői igényeknek megfelelően fokozták a házhozszállítási kapacitást és ütemezték a személyes áruátvételt.
A most még szenvedő építőiparban megint terjedő késedelmes fizetés úgymond „kivédésére” vonatkozó kérdésünkre azt mondta: a telephelyeket üzemeltető franchise partnerektől már 10 éve fedezetigazolást kérnek, négy éve pedig bevezették a partnerekre kötött vevőbiztosítást. Vagyis, ha azok netán nem tudnának fizetni, az újHáz akkor is hozzájutna a pénzéhez a biztosításon keresztül.
