Az első félévben elindult a gödi Samsung beruházás újabb üteme, az M3-as metró felújítása, az M44-es gyorsforgalmi út újabb szakaszának, valamint a 8. számú főút Veszprémet délről elkerülő részének építése, Pakson megkezdődött a veszélyeshulladék-tároló és más infrastrukturális elemek kivitelezése. Ecseren hozzáláttak a Jysk logisztikai és elosztóközpontjához, Komlón a Caadex acélszerkezet-gyártócsarnok beruházásához, míg Budapesten az EMC mérőlabor és szerverközpontját és a Corvin 7 irodaépület első ütemét kezdték építeni – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Felgyorsult a Hungexpo felújítása és haladtak egyes kereskedelmi ingatlanberuházások is – ezt már mi tesszük hozzá.
Az első félévben mintegy 1000 milliárd forint értékben kezdődtek építőipari beruházások az országban, ami önmagában nem rossz mutató, de már látszik az ágazat lassulása. A második negyedévben 30 százalékkal esett vissza az érték az első három hónaphoz képest, 2016 óta a legalacsonyabb szintet érte el a féléves mutató. A lakás és nem lakás célú magasépítéseket egyaránt érintette a visszaesés az idei második három hónap során, előbbi esetében 65, míg utóbbinál 42 százalékos csökkenés volt mérhető az új projektek indulásánál.
A lakóingatlanok építésének visszaesése meglátszik az ezekhez szükséges építőanyagok keresletén is. Vállalkozók által épített jelentősebb beruházások szinte alig indulnak, a lakossági építkezések és felújítások pedig stagnálnak. Erről ebben a cikkben részletes képet rajzoltunk. A kivitelezőknek viszont jó hír, hogy egy hajszálnyit enyhült a munkaerőhiány.
Európai összehasonlításban sem állunk jól és több elemző központ is csak nagyon lassú kilábalást tart valószínűnek. A 19 európai országot tömörítő Euroconstruct szervezet a közelmúltban felülvizsgálta idei előrejelzését. A magyar partner Buildecon közreműködésével készült friss becslés arra alapoz, hogy a járvány miatt nem fognak bevezetni építési tilalmat. A kutató idén 8 százalékos csökkenéssel számol Magyarországon, jövőre pedig 4 százalékkal. Leginkább a lakás- és mélyépítés területén pesszimista a Buildecon.
Működik az állami elszívó hatás
Az elmúlt két-három év - beleértve az idei első nyolc hónapot is - azzal volt terhes, hogy a kormány által generált fejlesztések túlsúlyba kerültek a magánszektorral (kereskedelmi ingatlanberuházások és lakossági építkezések) szemben, s ez erős nyomást gyakorolt az építőiparra. Az EBI Építésaktivitási Jelentésének idevágó részét Banai Ádám, az MNB elemzési igazgatója a Portfolio szeptemberi lakáspiaci konferenciáján idézte. Ebből kiderült, hogy 2018 elejétől fordult a kocka, s ma már 60 százalék az állami részesedés. 2019 első negyedévében alulról súrolta a 70 százalékot, onnan mérséklődött kicsit, miután a kormány leállított néhány beruházást. Banai egyébként a beruházások tervezési és építési szintjét alacsonynak mondta és a kockázatok között említette.
A kormány úgynevezett prociklikus beruházási és támogatási politikát folytat, s ez káros – fogalmazott elég sarkosan több szakmai szervezet az utóbbi hetekben. Az MNB is kifogásolta, hogy az állam nem megfelelő időszakban avatkozik az ingatlanpiacba és ezzel megborítja az építőipart is.
Mindezzel összefüggésben megnéztük, hogy egyes nagyobb állami projektek éppen holt tartanak. A több sport-és kereskedelmi ingatlanberuházásban érdekelt Market Zrt.közlése szerint a népligeti multifunkciós csarnok kivitelezése a járvány ellenére stabilan folytatódik. A jelek szerint tehát a 2021 végi átadás tartható. A városligeti új Néprajzi Múzeum kivitelezése a menetrend szerint halad, a napokban érték el a legmagasabb pontot – tudtuk meg a generálkivitelezést végző ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosától a minapi sajtóbejárás után. Őszre szerkezetkész állapotot ígértek, az átadás 2022-ben lesz. Szeptemberben a Visegrádi utcában letették a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műszaki központhoz tartozó új, hatalmas épületszárny alapkövét. A 17,7 milliárd forintos munkát a NER-rel kifejezetten jó viszonyt ápoló Grabarics Kft. vitte el, átadás 2022 tavaszára várható. A Galvani híd kivitelezője még nem ismert; Fürjes Balázs kormánybiztos szeptember elején megerősítette, hogy 2022-re elkészülnek a végleges tervek és az engedélyezés is, vagyis 2023-ban már maga az építkezés is elindulhat – nyilván a kivitelezői tender győztese is kiderül addigra.
A Galvani híd látványterve
A Market a koronavírus-járvány első hulláma alatt egyedi, jellemzően Olaszországból származó anyagok esetében tapasztalt csúszásokat.
„A fontosabb alapanyagok, így például az acél, beton esetében zavartalanul működött az ellátás. Ebben szerepet játszik az, hogy jelentős készletekre kötünk előre keretszerződést, éppen azért, hogy növeljük a teljesítési biztonságot alapanyag tekintetében is. A legnagyobb építkezéseinknél (népligeti csarnok, MOL Campus, OTP székház) általánosan előfordul az 5.000-10.000 tonna közötti betonacél mennyiség, az 50.000-100.000 köbméter nagyságrendű betonfelhasználás, valamint az épületekbe több ezer km gyenge- és erősáramú kábelvezeték kerül. ” – vázolta az ezzel kapcsolatos tapasztalatait a vállalat.
Az építőanyagellátással és a munkaszervezéssel kapcsolatos kérdéseket feltettük a ZÁÉV-nek és a vele több projektben is szereplő Magyar Építő-nek is. Előbbi hetekkel ezelőtt részletes választ ígért, de cikkünk megjelenéséig nem küldte el ezeket, utóbbitól nem kaptunk választ.
Természetesen nem csupán induló, de a már megkezdett nagy állami beruházások is erős nyomot hagynak az építőipari kivitelezői piacon. Nyílt titok, hogy több fontos alapanyag (acél, vas, beton) esetében az állami megrendelések (stadionok, infrastrukturális projektek) elszívják az utánpótlást a nagy magánberuházások (irodaházak, raktárak, más kereskedelmi ingatlanberuházások) elől, megnehezítve ezzel a generálkivitelezők teljesítéseit. A külföldről érkező anyagok és berendezések a tavaszi nagy leállás miatt sok helyütt késve jutottak el a címzetthez. A cementgyártásban speciális probléma is volt: a gyártáshoz szükséges úgynevezett RDF-hulladék importja 2019 őszén leállt, s csak idén nyáron állt helyre a behozatal, miután a szaktárca végre elfogadta az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet.
Magánberuházók arról számoltak be lapunknak, hogy egyes alapanyagokon kívül a nagy építőipari gépek és berendezések rendelkezésre állása is gond volt az elmúlt két-három évben. Többen is említették példának a ZÁÉV és a Magyar Építő által megvalósított Puskás Arénát, ahol erősen koncentrálódtak a nagy teljesítményű darukapacitások.
A még épülő Puskás Ferenc stadion
Közben nyilvánosságra került, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV – ugyancsak a Magyar Építővel együtt – bezsákolhatta az új dél-pesti atlétikai stadion kivitelezői munkáit is. Budán is megrendeléshez jutott a ZÁÉV, a BAH-csomópontnál az ő munkájával készül el a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai 1500 fős multicsarnoka egy 200 férőhelyes mélygarázzsal. Élő füves atlétika pálya, NB1-es méretű futballpálya és két kültéri teniszpálya is épül.
Aktív reklámozók
Építőipari cégek a tévéműsorok legaktívabb szponzorai - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a televíziók támogatási gyakorlatáról készült és szeptember közepén közölt tanulmányából. A vizsgált csatornákon 2020 első félévében 64 670 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 927 volt. A legtöbbször, 2061 esetben az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Kft. 1937 és a Leier Hungaria Kft. 1676 üzenettel. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (16 449), ezt a Duna TV Család-barát műsora (3618) és a Hír TV időjárás-jelentése (3293) követte.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a piac élén haladó és munkával leginkább ellátott nagy generálkivitelezők milyen sikerrel szervezik meg építőanyag ellátásukat, mennyire érzik beruházásaik során a fontosabb alapanyagok (acél, vas, beton, falazóanyagok, szerkezeti anyagok, szigetelőanyagok, befejező munkákhoz szükséges anyagok, szerelvények, nyílászárók) és építőipari nagygépek beszerzésében a fel-felcsapó kivitelezői hullámokat és mindez hogyan hat megbízásuk teljesítésére.
A Market méretes csoportot épített ki a szakmai leányvállalatokból, ezt fogja egybe, ez megkönnyíti a munkát. Az egyik ilyen a PREbeton cég, ennél a közelmúltban adtak át egy üzemet, ami növeli a teljesítésbiztonságot.
Ezt a beruházást a kormány 2,6 milliárd forinttal támogatta - derült ki a június végén módosított, eredetileg 2018-ban kötött szerződésből.
A társaság előgyártott vasbetonelemeket (például lépcső, homlokzati elemek) készít, ezeket főként a Market-csoporton belüli munkákhoz viszik. A gyár külföldről származó nagygép berendezéseit, azok beüzemelését érintette, de nem befolyásolta jelentősen a koronavírus hatása – fűzték hozzá.
Túlárazás, túl sok közvetítővel
A nagy generálkivitelezők közül egyértelműen a Market a legszókimondóbb. Szerinte a járvány időszaka megmutatta: bizonyos anyagok esetén nagyon sok kézen megy keresztül a termék, igazi hozzáadott többlet nélkül. Ezt a cég szerint meg kell szüntetni a jövőben, erre ez a helyzet kiválóan rávilágított. Ha nincs hozzáadott érték, akkor felesleges fizetni érte, csak megszokásból. Azt is aláhúzták, hogy egyes alapanyagok irreálisan megdrágultak, ám ezeket tárgyalásos úton sikerült rendezni a kereskedőkkel.
Scheer Sándor, a Market Zrt. vezérigazgatója
Markáns véleményt mondott a cég az alvállalkozói oldalról is. A vállalat szerint megfigyelhető, hogy néhány szolgáltatás árában akár németországi árszintet kívánnak megfeleltetni. Mi a megoldás? – tettük fel a kérdést. A Market azt válaszolta, hogy az ár növelésével ellentétben az építőipar egészében szükséges lenne a 10-15 százalékos általános árcsökkentés. Egy kollektív árcsökkentés kedvező hatást gyakorolna a beruházói kedvre, és kevéssé esne vissza az ágazat teljesítménye.
Ezt az álláspontot Scheer Sándor (képünkön) vezérigazgató az elmúlt másfél évben több fórumon is nyilvánosan hangoztatta. A vezető úgy véli, a vírus második hulláma nélkül is jöhet egy mélypont 2020 negyedik, illetve 2021 első negyedévében, ha már nem érkeznek be újabb munkák. Emiatt tartja indokoltnak az árcsökkentést.
A jelentősebb ingatlanfejlesztők egyebek mellett azzal igyekeznek folyamatossá tenni projektjeik fizikai megvalósítását, hogy saját generálkivitelezővel dolgoznak. Ha egy projektnél külsőt választanak, akkor fontos, hogy már évek óta együttműködő partner legyen. Külső generálkivitelező esetén a legtöbben manapság már pótbiztosítékokat kérnek a folyamatos munkára. A számottevő fejlesztők természetesen pályáztatják a generálkivitelezőket, s az sem ritka, hogy részekre bontják a projektet, és egyszerre több partnerrel szerződnek. Így történt például a napokban átadott Millenáris Park Széllkapu projektjénél is, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Egyes nagyobb holdingok házon belül jelentős saját gyártókapacitást is kiépítettek. A legjobb példa erre a kecskeméti központú KÉSZ. A csoport egyik érdekeltsége állítja elő és építi a különböző gyártó- és raktárcsarnokok, kereskedelmi létesítmények, sport- és oktatási létesítmények vasbeton és acél szerkezeteit, egy másik építészeti lemeztermékeket, különbözőféle anyagú burkolatokat, fix- és motoros árnyékolókat gyárt, értékesít és szerel.
Milyen árakkal szembesülnek a kivitelezők és a fejlesztők? Nem kérdés, hogy folyamatosan emelkedő a trend. A KSH szerint az építőipari termelői árak még 2017-ben ugrottak hatalmasat a nagy kereslet miatt. 2018-ban már 9,7 százalékkal emelkedtek 2017-hez képest, majd 2019-ben hajszálra ugyanekkora növekmény volt 2018-hoz viszonyítva. Idén sem állt le a drágulás, a második negyedévben az árak még mindig 7,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ebben a három hónapban az épületek építésében 7,5, az egyéb építmények építésénél 7,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 8,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Tavaly az építőanyagok zömét adó nem fém ásványi termékek ágazat belföldi termelői árai 11 százalékkal magasabbak voltak, mint 2018-ban.
Visszaesés az anyagforgalomban
A jelentős forgalmat lebonyolító újHáz Centrum hálózata azt tapasztalta az első félévben, hogy több mint 60 százalékkal visszaesett a felülvilágító kupolák, valamint a gépészeti és tűzvédelmi szigetelőanyagok iránti kereslet és a speciális habarcsokból is jóval kevesebbet értékesítettek az előző év azonos időszakához képest. Csökkenés volt a falazóelemeknél is, ami jól mutatja a beruházási kedv visszaesését az általánosan tapasztalható gazdasági bizonytalanság miatt. Kiemelkedően megnőtt az érdeklődés azonban az árnyékolástechnikai elemek, a barkács eszközök, a hidegburkolati kiegészítők, a beruházások befejező fázisához és a felújításokhoz szükséges anyagok iránt.
Mennyire sérültek a kkv-k?
Közvetlenül a járvány kitörése előtt készített felmérést az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), mintegy 400 kkv-t és nagy céget kérdeztek. Akkor még az jött ki, hogy a beszerzési nehézség a legkevésbé akadályozó tényező a vállalkozások fejlődése előtt. Nyilván a beszerzési útvonalak blokkolása miatt a tavasz végére és egész nyáron ezeknek a cégeknek a többsége sokkal rosszabbul látta a beszerzési esélyeit, mint 4-5 hónappal azt megelőzően, erről egy későbbi felmérés szolgáltat majd pontos adatokat.
Ugyanakkor a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) májusban már elismerte: a fuvarkapacitások korlátossága a gyártóknak további kétszámjegyű működési költségnövekedést okozott. Azt is ez a szervezet közölte, hogy a kedvezőtlen forint-euró árfolyamhatás jelentősen érintette azon gyártókat, amelyeknél import összetevőket építenek be, (épületgépészet, nyílászárók, egyes import szerkezetépítő- és szigetelőanyagok). Magyarul ez is költségeik növekedését okozta.
Nem meglepetés, hogy februárban az ÉVOSZ-felmérésben a válaszadók még arra számítottak, hogy idén az építőanyagok, a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 6-7 százalékkal fognak emelkedni. Az anyaghiány azonban az év középső hónapjaiban még feljebb tornászhatta ezeket az értékeket, legalábbis az alapanyagokhoz nehezebben hozzáférő kis és közepes építőipari kivitelező cégek költségterveiben.
A költségtervezés egyébként is nehézkes a gyakran változó gazdasági környezet és a forint-euró árfolyam miatt. Nem véletlen, hogy az ÉVOSZ júliusban külön állásfoglalásban bírálta a közpénzből megvalósuló beruházások esetében azt, hogy mennyire elégtelen ezeknek a költségtervezése.
„A közcélú építési beruházások, felújítások költségtervezése a leggyengébb ma Magyarországon. Itt a legégetőbb az építési költségszakértői tevékenység kialakítása. A közcélú építési beruházások folyamatában meg kell határozni azokat a szakaszokat, illetve döntési pontokat, amikor a beruházás tervezett költségeit rögzíteni kell, amelyek alapján döntés szükséges az előkészítés folytatásáról és a döntéshozó ezért személyi felelősséggel tartozik. Mindezt jogszabályban is indokolt rögzíteni. A nagyértékű közösségi megrendeléseknél a költségtervezés képzett szakembert igényel. Ennek ma egyfelől a képzési feltételei hiányoznak, másfelől a szakmai jogosultság keretei sem adottak.”
