Először idén szeptemberben írtunk arról, hogy a vártnál jóval gyengébb idei gazdasági növekedésnek komoly ára van, ami a jövőre várható béremelések mértékét is negatívan befolyásolhatja.
2024 végén jelentette be a kormány, hogy hároméves megállapodás született a legkisebb keresetűek kötelező fizetésemelésével kapcsolatban. Ennek értelmében 2026-ban 13 százalékkal kellett volna emelkedniük a minimálbéreknek. Igen ám, de a terveket még egy 3,4 százalékos, dinamikus GDP-növekedéshez igazították, amiből mára már tisztán látszik, hogy nagyjából egy 0,5 százalékos bővülés valósulhat csak meg 2025-ben.
Az első kormányzati utalások Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről érkeztek, majd a munkáltatók is egyre sűrűbben jelezték, hogy ilyen makrogazdasági mutatók mellett fenntarthatatlan a hároméves bérmegállapodás 2026-ra vonatkozó célszáma.
Fotó: VOSZ
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára októberben azt nyilatkozta az Mfornak, hogy amennyiben a kormányzat a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének 13-ról 12 százalékra történő csökkentésével besegítene, akkor egy 10 százalékos minimálbér-emelés is beleférhetne jövőre. Szocho-csökkentést nem, helyette egy 11 pontból álló adó- és adminisztrációmérséklő csomagot jelentett be a kormányzat.
Az egymilliós bruttó átlagbér 2028-ra csak kampányfogás
Ennek fényében még akár kedvezőnek is nevezhetnénk a munkavállalói oldal szempontjából a jövő évben megvalósuló 11 százalékos minimálbér‑, és 7 százalékos garantált bérminimum‑emelést. A helyzet persze korántsem ennyire fényes, hiszen a régióban mindössze Bulgáriát, Romániát és Szerbiát előzik meg a magyar minimálbérek. Arról, hogy mennyit is ér a legkisebb keresetű magyar munkavállalók fizetése a régióban, bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
De hogy mit is gondolnak a szakszervezetek a jövő évi emelésről, és hosszabb távon hogyan látják a minimálbéren foglalkoztatottak helyzetét, arról a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Zlati Róbertet kérdeztük.
Hogyan értékeli a jövő évi bérmegállapodást? Megfelelő kompromisszum, látva a vállalatok és a gazdaság nehéz helyzetét, vagy ennél jóval magasabb béremelésre lenne szükség a legkisebb keresetűek számára?
Alapvetően az inflációt meghaladó emelést már jó iránynak tartom, és a jelenlegi mérték jelentősen meghaladja az előrejelzett fogyasztóiár-indexet. Még úgy is, ha a lakhatási költségeket a V4-es országok többi tagjához hasonlóan mi is 20-25 százalékos aránnyal vennénk figyelembe a fogyasztói kosárnál, ugyanis ebben az esetben itthon magasabb lenne az infláció.
Ráadásul a minimálbér nagyon jelentősen befolyásolja a többi munkavállaló bérét. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint közvetetten egészen az átlagbérek szintjéig hatással van a fizetések alakulására. (A legfrissebb KSH-adatok szerint idén októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700, a nettó átlagkereset 482 400 forint volt – a szerk.) Így a versenyszféra bérei szempontjából is fontos kérdés a mérték meghatározása. Mindezek és a gazdaság helyzete alapján semmi esetre sem lehetünk elégedetlenek, bár a hároméves megállapodás eredeti célkitűzéseitől történő eltérés miatt azért csalódottak lehetünk.
A régiós országokat figyelve mennyire versenyképes a jövő évi emelés mértéke? Hol helyezkedünk el a ranglistán a 2026-os bérszínvonallal?
Az emelés mértéke százalékos értéket tekintve régiós szinten (V4, plusz Románia és Bulgária) az élmezőnybe tartozik. A hazainál magasabb bérfejlesztés csak Szlovákiában (12,13 százalék) és Bulgáriában (12,63 százalék) lesz, míg Lengyelországban 3, Csehországban 7,69 százalékot emelnek. Romániában 6,79 százalékot, és azt is csak júliustól.
Fotó: Depositphotos.com
A bruttó minimálbér ezekkel az országokkal összehasonlítva az utolsó előtti, csak Bulgáriát előzzük meg. Értelemszerűen Szlovákia kivételével a többi ország minimálbéréhez a magasabb emelés miatt közelebb tudunk kerülni.
Vásárlóerő-paritáson, vagyis a vásárlóerőt tekintve kedvezőbb a helyzet, és a középmezőnyben vagyunk. Szlovákiát és Csehországot is megelőzzük a bolgárok mellett.
Ezúttal nem sikerült tehát tartani a hároméves megállapodás 2024-es vállalásait. Most miben maradtak, van bármilyen hosszú távú egyezség, keretmegállapodás 2027-re és azt követően?
A hároméves megállapodás egyéb pontjait nem érinti a mostani egyezség, azaz továbbra is cél marad az európai minimálbér-irányelvből fakadó célkitűzés. Ezért én nem is beszélnék módosításról, inkább a 2026-os évre vonatkozó pontosításról. Azonban az tény, hogy a hosszabb távú célkitűzések megvalósításának eredetileg tervezett időpontja kérdésessé vált.
A kormány optimistán nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a minimálbérek elérhetik 2027-re a bruttó átlagbérek 50 százalékát. Ön szerint ez reális lehet? Mit gondol a 2028-ra tervezett, bruttó egymillió forintos átlagbérről?
A minimálbérnek a megállapodás szerint a rendszeres bruttó átlagkereset – ami egyébként körülbelül harmincezer forinttal alacsonyabb az átlagbérnél – 50 százalékát kell elérni.
Amennyiben a bérdinamika – egyébként persze kívánatos módon – a korábbi évek szintjén marad, azaz nem sokkal marad el a 10 százaléktól, a minimálbérnek 2027-ben hozzávetőlegesen 20 százalékkal kellene emelkednie, hogy ez megvalósulhasson.
Jelenleg, 2025-ben a 44,5 százalékos ráta közelében leszünk, 2026-ra 45-46 százalék közötti érték várható. A másik – természetesen kevésbé kívánatos – lehetőség a bérdinamika lassulása, de még akkor is két számjegyű minimálbér-emelésekre lenne szükség.
Az egymillió forintos átlagbér elérése kissé ellentétes az előbbi felvetéssel, hiszen amennyiben ez is – természetesen szintén kívánatos, de egyébként – kampánycél, akkor a minimálbér-emelésnek is nagyon jelentősnek, még jelentősebbnek kellene lennie a következő években az 50 százalékos arány eléréséhez.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján inkább a bruttó 900 ezer forint tűnik elérhetőnek 2028-ra, és 2030-ra érhetjük el az egymillió forintot, de persze ezt még sok minden befolyásolja.
Fotó: Magyar Szakszervezeti Szövetség
Ön szerint a versenyszférában jövőre milyen szintű béremelés, reálbéremelkedés várható? Lassulhat vagy gyorsulhat a tendencia 2025-höz képest?
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése 2026-ra a versenyszférában 9,0 százalékos emelkedést tartalmaz. Szembetűnő, hogy magasabb növekedést várnak 2026-ra, mint a 2025-ös évi várható keresetnövekedés volt.
Ezzel szemben a munkáltatói oldal képviselői ennél alacsonyabb emelési szándékról, illetve lehetőségről nyilatkoztak. A tárgyalási dömping most, illetve a jövő év elején fog indulni, amelyekre természetesen hatással lesz a megszületett minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás.
Ennyivel emelhetnek jövőre a versenyszférában
Idén egyébként a béremelkedések dinamikája meglehetősen hullámzó képet mutatott. A Zlati Róbert által is említett 10 százalékos szintet csak egyszer, épp az év elején sikerült elérni: akkor a teljes bruttó átlagkereset 10, a rendszeres bruttó átlagkereset pedig 10,5 százalékkal nőtt. Ez utóbbi kategóriában még egyszer, idén áprilisban láthattunk két számjegyű növekedést (10,3 százalékkal).
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nettó reálkereset 2023 szeptembere óta emelkedik Magyarországon, egy 1 évig tartó reálbér-csökkenési periódust követően. Ugyanakkor a nagyjából másfél éven át jellemző, a bruttó fizetéseket érintő két számjegyű növekedéstől idén a januári és részben az áprilisi példától eltekintve végképp búcsút vehettünk.
Azt a Humán Centrum Kft. ügyvezetője is megerősítette, hogy a minimálbér minden évben egy viszonyítási alap az adott év versenyszférát érintő fizetésemeléseivel kapcsolatban. Ez bérfeszültséget is generálhat azokon a munkahelyeken, ahol a magasabb keresetű munkavállalók fizetését egyelőre nem rendezik.
Bár a tervezések már javában zajlanak a cégeknél, „ha a munkaadó úgy látja, hogy nincs mozgástér további emelésre, gyakran tavaszra halasztja a fizetésemelést. Így a magasabb bérkategóriákban dolgozók csak 3-4 hónappal később számíthatnak bérkompenzációra” – fogalmazott Dénes Rajmund.
„Az a meglátásunk, hogy azok a szervezetek, amelyek már döntöttek a jövő évi béremelésről, többnyire egységes, az egész állományra kiterjedő 5-10 százalékos növeléssel számolnak” – tette hozzá a HR szakértő.
Ahol erre egyelőre nincs lehetőség, ott átmenetileg a juttatási csomagok finomhangolásával próbálják növelni a munkavállalói elégedettséget addig, amíg megszületik a végleges döntés a bérfejlesztés mértékéről.
A Humán Centrum tapasztalatai szerint 2026-ban a költségmegtakarítás továbbra is a legaktuálisabb kérdések közé fog tartozni a vállalatvezetések számára. A cégek a gyenge külső kereslet, a lassan beinduló, és továbbra is számos bizonytalanságot hordozó gazdasági növekedés miatt csak óvatosan terveznek a munkaerő felvételével, amit ráadásul az áprilisi országgyűlési választások is befolyásolhatnak. Erről bővebben itt olvashatnak:
