2020. január 18. 07:03

Bár a közel 10 évvel ezelőtt rögzített vállalását az akkor hatalomra kerülő Orbán-kormány nem tudta maradéktalanul teljesíteni, a siker elvitathatatlan. A kormányfő azonban mégsem teljesen elégedett, így egy újabb nagyívű célt tűzött ki múlt héten.

Az év első Kormányinfóját múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, aki először az elmúlt években elért gazdasági eredményekről számolt be. Mint mondta, a pénzügyminiszter, Varga Mihály "fantasztikus" eredményről tájékoztatta a kormányt: 4,5 millió fő fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, amire 30 éve - a rendszerváltás óta - nem volt példa. A miniszterelnök közölte, hogy 2010 óta 800 ezer új munkahely jött létre. Ezzel - pontosabban a foglalkoztatási ráta alakulásával - ugyanakkor nem elégedett, mert "a csehek előttünk járnak, és ez így nem maradhat".

Noha a kormányfő a foglalkoztatási rátát nevezte meg elégedetlensége forrásaként, a korábban tett, 10 év alatt egymillió új munkahely ígéretét sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Tény, a 800 ezer új munkahely szép eredmény, közben azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2010-ben a magyar munkaerőpiac már a csúnyábbik oldalát mutatta. A válságot követően a csökkenő foglalkoztatottság, emelkedő munkanélküliség időszaka kezdődőtt el, ami a gazdaság későbbi fellendülésének köszönhetően is irányt változtatott. Vagyis a 800 ezer új munkahely, mint eredményben a természetes gazdasági folyamatok hatása is benne van. Mint azt egy korábbi cikkünkben kifejtettük, ennek ellenére nem lehet a sikert elvitatni, akár szakmailag helyesen, akár kissé helytelenül közelítjük meg a 10 év alatt egymillió új munkahely kérdéskörét.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón (MTI fotó - Szigetváry Zsolt) Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón (MTI fotó - Szigetváry Zsolt)

Mára azonban a piac csúcspontjára ért és kifulladt a növekedés üteme. A cégeknek egyre nehezebb a határainkon belül megtalálni a megfelelő munkaerőt. És ugyan vannak területi különbségek - a keleti megyékben továbbra is jóval az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség -, de összességében a rendelkezésre álló szabad munkaerő-tartalék (munkanélküliek, közmunkások, állást kereső inaktívak) minősége már nem megfelelő a munkaadók számára.

Ilyen körülmények között pedig igencsak merésznek hangzik Orbán Viktor utalása a cseh foglalkoztatási rátára. Számításaink szerint és a piac jelenlegi adottságait tekintve, nehezen elképzelhető, hogy - statisztikai trükközések nélkül - bevonható lenne az a munkaerő-mennyiség, amire a cseh szint eléréséhez lenne szükség.

Az Eurostatnál elérhető legutóbbi, 2019 harmadik negyedéves adatok szerint a cseh foglalkoztatási ráta a 20-64 éves korosztályban 75 százalék volt. A magyar adat ugyanekkor 70,3 százalék. Ennek és a korosztály népességi adatai segítségével könnyen kiszámolható, hány fő bevonására lenne szükség idehaza, hogy elérjük a cseh foglalkoztatás szintjét. A foglalkoztatási ráta nem más ugyanis, mint a korcsoportban foglalkoztatottak száma és a népesség hányadosa.

Ez alapján, a 75 százalékos foglalkoztatási ráta több mint 4,7 millió foglalkoztatottal lenne elérhető (a népesség változatlansága mellett). Mivel a 20-64 évesek között 4,4 millió a dolgozók száma, ez azt jelenti, hogy még több mint 300 ezerrel kellene növelni a foglalkoztatottak számát, ami nem kis feladat lenne.

Ugyan számszakilag a statisztikák alapján "összeszedhető" ez a 300 ezer új dolgozó a munkanélküliek, közmunkások, dolgozni vágyó inaktívak közül, ennél sokkal nagyobb problémát jelent a kínálat minősége. A munkanélküliek és a közmunkások körében ma már zömében olyan személyek vannak ugyanis, akik foglalkoztathatóságuk szempontjából hátrányos helyzetűnek tekinthetők. Vagyis alacsony végzettségűek, illetve a szaktudások sem megfelelő a piaci elvárásoknak.

A cseh foglalkoztatási szinthez szükséges 300 ezer új dolgozót elsősorban átképzésekkel lehetne biztosítani, emellett szükséges a mobilitási hajlandóság ösztönzése is. Nyilván az országba érkező beruházásokat is lehetne földrajzilag olyan területek felé orientálni, ahol rendelkezésre állna a már, a piaci igényeknek megfelelően átképzett munkaerő, ám ehhez más szempontoknak is teljesülnie kell. Többek között a térség infrastruktúrája bírhat kiemelkedő fontossággal a beruházást tervező cégek számára.

Összességében tehát a most megfogalmazott cél elérése sokkal komplexebb és nehezebb feladatot állít a kormány elé. Persze, ezt is el lehetne érni statisztikailag államilag létrehozott közmunkás-pozíciókkal, viszont ez a kormány jelenlegi irányával már ellentétes lenne, ráadásul nem is indokolt a közmunkás-programok újbóli bővítése.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.