A hétvége előtt derült ki az ötödik Orbán-kormány minisztereinek névsora, ezzel együtt az is, hogy nem lesz az oktatásnak külön minisztere. Arra viszont nem számítottak a pedagógusok, hogy a belügyminiszter alá rendelik az oktatást, mint alágazatatot.
„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – kommentálta lapunk érdeklődésére Nagy Erzsébet a pénteki bejelentést.
A pedagógusok számítottak arra, hogy nem lesz oktatási minisztérium, s hogy elvetik azt az abszurd ötletet, hogy a belügy alá vonják a területet, de „hogy csöbörből még nagyobb vödörbe lépjenek, arra nem”.
„És az égvilágon semmilyen magyarázatát nem látjuk a lépésnek. A jogszabálytervezetben sincs indoklás, csak hogy a háború ellen meg kell védeni az országot. Egy viszont tény: itt egy olyan területről van szó, amelynek képviselői sokat kakaskodtak, végül hozzárendelték ahhoz a miniszterhez, amely parancsokkal és egyéb rendvédelmi eszközökkel szokott maga körül rendet tenni” – vélekedik a háttérről a PDSZ ügyvivője.
A PDSZ attól tart, hogy olyan következményei lesznek mindennek, mint az egészségügyben történteknek. Például egy új jogállási törvény bevezetése, amit 2020 óta pedzegetnek. A pedagógusok folyamatosan bombázták kormányt, hogy hozzá kéne nyúlni a 2008 óta változatlan bértáblához, vagy hogy a nem pedagógusi munkakörben dolgozók ne a garantált bérminimumot kapják a közalkalmazotti törvény szerint járó fizetésük helyett, illetve rendezzék azok helyzetét, akiknek több a szolgálati idejük, mint amennyi a fizetési kategóriájuk, de mindig az volt a válasz, hogy új jogállási törvény készül, azzal rendezik majd az ügyet.
„Szerencsére azóta sem készült el, hiszen ahol bevezették, mindenhol csak rosszabb lett a helyzet. Kezdődött a köztisztviselői szférával, ahol már két törvény van, de szerintünk egyik rosszabb, mint a másik. Azonnal kevesebb lett a felmentési idejük és a végkielégítésük, megcsorbították a jogaikat. Aztán jött a szakképzés, majd a kulturális szféra átszervezése. A szakképzési törvény szerint például a dolgozóknak csomó pluszmunkát nem fizetnek ki, a munkaidőkeret pedig még a munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabb a munkavállalók számára. Az egészségügyi szolgálati jogviszony pedig egészen militáns lett. Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd. De a parancsuralmi módszerek nem valós megoldások, csak átmenetileg lehet elfedni dolgokat. Attól is tartunk, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben” – sorolja a PDSZ aggodalmait Nagy Erzsébet.
A pedagógus úgy véli, hogy az oktatási államtitkár személyét illetően a kontraszelekció fog érvényesülni. Azaz ilyen viszonyok közepette, a szakmában szóba jöhető, elismert szakemberek közül kicsi az esély, aki bevállalna egy ilyen szerkezetet, hogy a közvetlen felettese a belügyminiszer.
Utólag egyébként Nagy szerint e döntés előfutáraként is felfogható az iskolaőrség intézménye, amit 2021-ben vezetett be a kormány.
„Ez az egyetlen kapcsolódási pont a belügy és az oktatás között. Ami egyébként a szakma szégyene, és ha pár éve valaki azt mondja, hogy Magyarországon bevezetnek egy ilyen rendszert, kinevetem. Egészen elképesztő megoldása annak a helyzetnek, ami régóta probléma az iskolában és az egész társadalomban, nevezetesen az erőszak meglehetősen durva elszaporodásának. De a gyerekeket nem bilinccsel és gumibottal felfegyverzett, egész nap az iskolában grasszáló őrökkel kell kordában tartani. Hanem még több iskolapszichológus és pedagógiai asszisztens alkalmazásával például”.
Arra a kérdésre, hogy tud-e olyan országról, ahol a belügyminisztérium alá vonták az oktatást, Nagy Erzsébet azt mondja, érdemes lenne utána nézni, hogy Észak-Koreában vagy Kínában mi a metódus. De az biztos, hogy az európai uniós országokban ez unikális megoldásnak számít, és még Albániában is van külön oktatási minisztérium.
Kis oktatásügyi történelem
- az első Oktatási Minisztériumot 1953-ban hozták létre Magyarországon, miután összevonták az addigi Felsőoktatási Minisztériumot a Közoktatási Minisztériummal.
- 1957-ban Népművelési Minisztériumá keresztelték
- 1974. június 21-én a Művelődésügyi Minisztérium kettévált, így ismét lett Oktatásügyi Minisztérium, valamint Kulturális Minisztérium
- 1980-ban ismét összevonták a két intézményt Művelődési Minisztériummá
- 1998-ban létrejött a második Oktatási Minisztérium az addigi Művelődési és Közoktatási Minisztérium kettéválasztása után
- 2006-ban egyesítették az Oktatási Minisztériumot és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, így jött létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium
- 2010-ben létrehozták az Emberi Erőforrások Minisztériumát, azaz 12 éve egy minisztérium sem hordja a nevében az oktatás elnevezést.