Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az iráni háború nyomán fokozódó gazdasági bizonytalanságok miatt máris csökkentette az idei évre várt globális GDP-növekedési prognózisát. Az inflációs előrejelzését is megemelte a szervezet, bár félő, hogy a pontos hatások mértéke még nagyobb lehet, mint amire március közepén számítani lehetett. A Magyar Nemzeti Bank hasonlóan járt el a 2026-ra várt GDP-növekedési és inflációs becslésénél. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Az OECD ezúttal, március 31-én egy átfogó, a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit felmérő tanulmánnyal jelentkezett. Összesen 48 ország, köztük Magyarország cégeinek a helyzetét vizsgálta a Financing SMEs and Entrepreneurs: An OECD Scoreboard című, 2026-os kiadványában.
Még 2022-höz képest is van lemaradás
A dokumentum a 2024-ig elérhető hivatalos adatokat és a már rendelkezésre álló 2025-ösöket fésülte egybe. Vagyis az idei év legnagyobb kihívására, az iráni háború okozta inflációs sokkra még nem tudott reflektálni. Pedig a közel-keleti konfliktus a vállalatok szempontjából a finanszírozási költségek, vagyis a kamatkörnyezet emelkedése miatt szabhatja át a képet. Egyelőre a monetáris politikai szigorítás még várat magára, bár például az Európai Központi Banktól (EKB) piac idén már két kamatemelésre számít.
Fotó: Depositphotos.com
A finanszírozási költségek további enyhülésére viszont rövidtávon nem mutatkozik nagy esély. Az inflációs kockázatok miatt a világ jegybankjai jól láthatóan behúzták a féket és véget vetettek az elmúlt egy-két év monetáris lazítási ciklusának. Eközben a magasabb energiaár-környezet a vállalkozások költségeit és az inflációt is növeli, szintén forrásokat elvonva az új fejlesztések elől.
Ám az iráni háborútól függetlenül a kis- és közepvállalkozások (kkv) már 2020 óta egy hol jobban, hol kevésbé nehezített pályán mozognak.
„A hitelfelvétel költségei 2024-ben is magasak maradtak, jóval a koronavírus-járvány előtti, vagyis a 2019-es szintek felett. Az új kkv-hitelezés 2024-ben ugyan kissé nőtt, de továbbra is törékeny: reálértéken még mindig 20 százalékkal alacsonyabb, mint 2019-ben”
– írja az OECD.
A hitelezők emellett a nemfizetési kockázatok növekedése miatt egyre több biztosítékot kértek a kkv-któl (ami lehet egy ingatlanra bejegyzett jelzálog, valamilyen eszközfedezet vagy állami garanciavállalás egy harmadik szereplő részéről).
Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek valamilyen fedezetet nyújtottak a hitelért cserébe, 5 százalékponttal, 53 százalékra emelkedett 2024-re. A kkv-hitelállomány a vizsgált országok 60 százalékában alacsonyabb maradt, mint 2019-ben volt, az új kkv-hitelek volumene pedig a 2022-es szinttől is 4 százalékkal elmaradt. A lassú hitelállománybővülés visszafogja a beruházásokat, ami a versenyképességre is hatással van – teszi hozzá a szervezet.
A mesterséges intelligencia dominál
A vállalatokba történő tőkebefektetéseknél már láthatók a fellendülés jelei: a vizsgált országok 60 százalékánál nőtt e volumen. 2025 közepére egyértelműen a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos kockázatitőke-ügyletek domináltak: az AI-szektorban megvalósuló befektetések a tranzakciós érték 51 százalékát tették ki, szemben a 2024-es 37-tel. Nemrég mi is beszámoltunk a Szilícium-völgy történetének eddigi lenagyobb magántőkefektetéséről, ami a ChatGPT-t fejlesztő Open AI-hoz érkezett. Erről bővebben itt olvashatnak:
Más finanszírozási formák, például a faktoring és a lízing eltérően teljesítenek a vizsgált országokban. A faktoringtevékenység medián növekedési üteme 2024-ben 3 százalékkal csökkent, míg a lízingé 1,6 százalékkal bővült.
A vállalati finanszírozásnál egy másik, az OECD által is kiemelt trend, hogy egyre több fintech cég tekinti a kkv-kat az elsődleges ügyfélkörének. A digitális pénzügyi szolgáltatói szektoron belül az úgynevezett beágyazott finanszírozás (embedded finance) különösen gyorsan terjedt. Ez a megoldás a pénzügyi szolgáltatásokat, például a fizetést, a hitelfelvételt vagy a hitelnyújtást közvetlenül integrálja az üzleti rendszerekbe és munkafolyamatokba, jellemzően egy applikáción keresztül (például egy webshopban vagy egy taxis cég felületén).
A magyar kkv-szektor súlya
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint 2024 végén 707 ezer aktív kis- és középvállalkozás működött Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adatai ugyanennek az évben a végén 901 409 kkv-t tartottak számon. Ez a tíz évvel ezelőtti, 2014 végi 637 429-es számhoz képest jelentős bővülés. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kirobbanását követő inflációs sokk alaposan megtépázta a kkv-szektort: 2022-ben még több mint 976 ezer cég tartozott ebbe a körbe, de egy év alatt közel 8 százalékkal zsugorodott a számuk.
Magyarországon 2026 februárjában megélénkült a piac és 1 millió 810 ezernél is több vállalkozás működött. A bővülés leginkább az egyéni vállalkozóknak köszönhető, akiknek a száma a 2022. januári 590 367-ről 652 720-re bővült. Eközben a társas vállalkozásoké ugyanezen periódus alatt 527 ezerről 492 ezer alá csökkent.
Messze a legtöbb, 409 682 vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat területén működött idén februárban, majd az ingatlanügyletek (217 784) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (205 846) következnek Az első ötöt a kereskedelem és az építőipar zárják.
Fotó: Depositphotos.com
De vissza a kkv-khoz, ahol a legnagyobb, 67 százalékos súlyt az 1 fős mikrovállalkozások teszik ki. A középvállalkozások részaránya meglehetősen csekély, az 1 (!) százalékot sem éri el. A gazdasági versenyképességet tekintve pedig a két kategória nem említhető egy lapon: az 1 fős mikrovállalkozásoknál az 1 főre jutó árbevétel évente 9 millió 661 ezer forint, míg a középvállalkozásoknál meghaladja a 67 milliót. Azt ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az Európai Unió átlagában is hasonló tendenciákat láthatunk, vagyis az 1 fős mikrocégek teszik ki a kkv-szektor bőven több mint 90 százalékát.
A nagy kérdés és egyben kihívás is a magyar gazdaság számára, hogy a középvállalatok mennyire képesek hozzájárulni a GDP-növekedéshez, bővíteni az exportpiacaikat és bekerülni az úgynevezett „small mid-cap” kategóriába. Ezt a köztes megnevezést az Európai Bizottság használja azokra a középvállalkozásokra, amelyek képesek szintet lépni, de még (árbevétel vagy foglalkoztatotti létszám alapján) nagyvállalatnak sem számítanak. Az EU jövőbeli versenyképességének egyik kulcsáról beszélünk, amivel a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviseleti szerv, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is aktívan foglalkozik. Erről bővebben itt olvashatnak:
2024 végén lépni kellett már
A 2022-es energiaválság a kkv-szektor hitelezési aktivitását súlyosabban érintette, mint a nagyvállalatokét. 2023-ra fordulva nagyjából 1,3 százalékkal csökkent az állomány, miközben a teljes vállalati hitelpiac 4 százalékkal emelkedett ebben az évben is. Az új kihelyezések tekintetében még látványosabb volt a kkv-szektor befékezése. A 2022-es 5430,2 milliárd forintról 2024-re 5114 milliárd forintra esett vissza a volumen. Ez először 3,1, majd 2,7 százalékos zsugorodást jelentett.
Nem véletlen, hogy a kormány 2024 végén felpörgette az államilag támogatott kkv-hitelek piacát. A Demján Sándor Program 8+1 intézkedésből álló támogatási csomagjának keretében összesen csaknem 2 ezer milliárd forint értékben próbálta meg ismét növekedési pályára állítani a szektort. Ezzel párhuzamosan a Széchenyi Kártya Program hitelkamatai 2025 októberére egységesen 3 százalékra süllyedtek. Legutoljára a folyószámla-típusú termékeké, ami eltolta a kkv-k hitelfelvételét a napi működési költségek (rezsi, bérek, készletek) irányába, a beruházási célokkal szemben. Bővebben erről itt olvashatnak:
2025-ben több mint 79 ezer igénylés érkezett a Széchenyi Kártya Program termékei iránt, 3300 milliárd forint értékben – erről Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a Széchenyi Kártya gazdasági hatásait bemutató, februári sajtótájékoztatón. A felvett hitelek leginkább a stabilitást, vagyis a bérek, a rezsiköltségek finanszírozását, a készletek fenntartását segítették. Jelenleg több mint 75 ezer vállalatnak van a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hitele Magyarországon. A program hazai kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásairól ebben a cikkben írtunk:
Európa-szerte növekszik az állami szerepvállalás
A KAVOSZ és az Egyensúly Intézet által elkészített tanulmány azt is megjegyzi, hogy az állami kamattámogatások, garanciaprogramok az egész Európai Unió gazdasági növekedésében és munkaerőpiaci stabilitásában egyre nagyobb szerepet játszanak. Az Európai Beruházási Bank (EIB) modellje szerint az állami garancia- és hitelprogramok 2028-ig akár 1,1 százalék hozzájárulást generálhatnak az EU GDP-jéből, miközben 730 ezer munkahely megőrzésére vagy létrehozására nyújtanak támogatást. Hosszabb távon – 2043-ra vetítve – az EIB modellezése az alappályához képest 0,7 százalék GDP-többletet prognosztizál.
„A hitel- és garanciaprogramok fenntartják a beruházási aktivitást, növelik a termelékenységet, és anticiklikus szerepet töltenek be gazdasági visszaesések idején” – teszik hozzá. Márpedig 2020 óta nem volt hiány ezekből a helyzetekből.
A támogatott hitelek és garanciaprogramok a koronavírus-járvány óta szerte Európában egyre inkább beépülnek a kkv-k finanszírozásába. „2023-ban több országban – köztük Magyarországon is – a kormány által garantált hitelek GDP-arányos szintje meghaladta a 2016-2019-es átlagot” – olvasható a KAVOSZ tanulmányában. Ami az európai uniós országok közül kiemeli Magyarország mellett Luxemburgot és Olaszországot is.
Hogyha a Közép- és Kelet-Európában található EU-s országokat nézzük, akkor a 2024-es adatok alapján a hazai, 18 százalékos aránynál csak Lengyelországban volt magasabb (20 százalék) az állami garanciával ellátott kkv-hitelek aránya a teljes állományon belül. Ez a szint egyébként a korábban említett támogatott programok miatt idehaza még tovább emelkedhetett 2025-ben.
Ami viszont érdekes, hogy az eurózóna-tagnak számító Horvátországban, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában elhanyagolható az állami garanciaprogramok aránya. Ez részben az Európai Központi Bank alacsonyabb alapkamatának köszönhető a lengyel és a magyar alapkamathoz képest, ami kedvezőbb piaci finanszírozási lehetőségeket jelent a vállalatok számára.
2024 decemberében az EKB alapkamata 3,15 százalék volt, a lengyel jegybanké 5,75 százalék, míg a magyaré 6,5 százalék. Kivételt a régióban Csehország jelentett, ahol szintén saját devizát, a cseh koronát használják, mégis nagyon mérsékelt az államilag támogatott hitelek részaránya a kkv-szektoron belül (igaz, az eurózónás alapkamathoz képest is kisebb a különbség, mint a lengyel, vagy pláne a magyar viszonylatban).
