A brüsszeli testület elnöke így reagált arra, hogy az uniós bíróság szerdán elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben - írja az MTI.
Von der Leyen a közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most elemezni fogja az ítélet indoklását és lehetséges hatását a további lépések érdekében.
"Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását" - fogalmazott.
Emlékeztetett: korábban ígéretet tett arra, hogy "egyetlen ügy sem vész el". Ezért az uniós bizottság a rendelet hatálybalépése óta minden tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetének alakulását, és bizonyos esetekben már most alapos vizsgálatot folytat. Leszögezte, hogy ha a rendelet feltételei teljesülnek, akkor a testület határozottan fog fellépni.
"A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk" - tette hozzá von der Leyen.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén közleményben jelentette ki: az uniós bírósági határozat megerősíti az Európai Parlament álláspontját, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését a jogállamiságot sértő nemzeti kormányok visszaéléseivel szemben.
Hangsúlyozta: az uniós parlament elvárja az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb alkalmazza a mechanizmust. Az uniós forrásoknak a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolása nem alku tárgya az Európai Parlament számára - mondta.
A máltai politikus szerint a jogállamiság az uniós szerződések alapját képezi. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagállam betartsa a szerződéseket, melyeket az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor aláírt.
"Az értékek számítanak, a polgároknak pedig joguk van tudni, hogyan használják fel a közös pénzügyi alapokat" - fogalmazott az EP elnöke.
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
A (magyar) hatpárti ellenzéki összefogás arra hívja fel a figyelmet reakciójában: az Európai Bíróság döntése után áprilisban már az uniós forrásokról is döntenek a választók.
Szerintük a testület állásfoglalása után "egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetnie", hiszen "az uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat".
