4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Idén lett 30 éves az ezer forintos, amin kezdetben Bartók Béla, majd az új bankjegyen Mátyás király látható.

A forint rövid története

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor; 1 forint 0,0757575 gramm aranyat, míg 1 kg arany 13 210 forintot ért. A forint váltópénze a fillér volt, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, majd ugyanerre a sorsra jutottak 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is.

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Az euró bevezetésének határideje azonban folyamatosan tolódik Magyarország gazdasági helyzete miatt. Ráadásul napjainkban az euró bevezetését az övezet válsága miatt egyenesen kockázatos lépésnek tartják egyes szakértők. Más kérdés, hogy ettől egyelőre biztos nem kell tartani, hiszen gyakorlatilag elképzelhetetlen a forint lecserélése ebben az évtizedben.

1947-től új bankjegyek kerültek kiadásra, a Wikipédia forintról szóló szócikke szerint a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemzte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. Érdekesség, hogy szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a "szocializmus építését" illusztráló jelenet, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét - ellentétben a többi bankjeggyel - nem tüntették fel). A bankjegyek előoldalán - népművelési céllal - a magyar történelem és művészet kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotást.  

1983-ban jött "a Bartók"

1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában. Ezt követően a 70-es években nem jelent meg újabb címlet, ám a pártvezetés hiába bizonygatta, hogy az olajválság nem gyűrűzik be, annak hatásai alól, még a zártabb gazdasági egységet képző szocialista blokk – így hazánk – sem vonhatta ki magát. Részben ennek, illetve a már akkor is rendre deficittel záró államháztartásnak volt köszönhető, hogy az évről-évre felfele kúszó infláció egy idő után újabb címletet kényszerített ki. Ez lett az 1983. március 25. dátummal nyomtatott, majd 1983. június 27-án forgalomba helyezett ezer forintos címletű bankjegy. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak.

Az eredeti ezresen Bartók Béla volt megörökítve, míg az előoldalán Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével (vagy alternatív címmel Szoptató anya) című szobrát örökítették meg. Utóbbi műről annyi térdemes megemlíteni, hogy a művész a szobor első változatát még 1917-ben, az első világháború alatt feleségéről, a lengyel Maria Kienich-ről és közös kislányukról mintázta. Érdekesség, hogy a kőszobor több változata Budapesten két helyen, illetve Szolnokon, míg a bronzszobor Debrecenben található meg. 

97-ben váltották le

Bartók Bélát és a Szoptató anyát aztán az 1997-es megújult sorozat keretében cserélték le. Az új ezer forintos bankjegyre Mátyás király került, míg az előoldalán a Hercules-kút a Visegrádi várból látható. A két címlet két változata egy ideig együtt volt forgalomban, a kék színű ezrest ugyanis 1998. szeptember 1. bocsátották ki, míg a zöld címletet csak 1999. augusztus 31. vonták ki.

Ugyanakkor, aki ilyen 1000 forintossal rendelkezik, annak még jó pár éve van arra, hogy "mostani" pénzre váltsa, hiszen azokat 2019. szeptember 1.-ig az MNB-nél elfogadják. A Mátyás király portréjával díszített bankjegyekből a második sorozat 2002-ben jelent meg, ám a 2006. április 10. kibocsátott pénzekkel leváltották azokat. Az "új ezres" ugyanis már komolyabb biztonsági védelemmel rendelkezett, így például már tartalmaz úgynevezett fémcsíkot. A biztonsági szál nélküli pénzek visszavonási ideje 2007. augusztus 31. volt, ám csak 2027. augusztus 31.-én évülnek el.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!