A miniszter az elmúlt félév eredményei közül kiemelte: sikerült koncentrálni a korábban elaprózott támogatási rendszert. A végrehajtott szemléletváltás eredményeképpen a projektfinanszírozást helyezik előtérbe, ami azt jelenti, hogy "projektekhez keresünk kutatókat, és nem a kutatókhoz projekteket" - fogalmazott Molnár Károly.
A tárca nélküli miniszter további sikerként könyvelte el, hogy idén elindult a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT), valamint felgyorsult az NKTH-pályázatokon elnyert összegek kifizetése.
Molnár Károly a megoldásra váró feladatok közül kiemelte az innovációs tevékenység jelenleg egyoldalú, Közép-Magyarországon és Budapesten összpontosuló szerkezetének, a vidék javára történő kiegyenlítését, valamint a K+F-finanszírozás mindössze 30 százalékos vállalati részarányának növelését. Ugyancsak kulcsfontosságúnak tartotta a piacra, gazdaságra nyitott szemlélet elterjedését a kutatás területén.
A miniszter stratégiai célként azt tűzte ki, hogy az állami K+F-kiadások jelenleg mintegy egy százalékos GDP-arányos szintjét 2010-ig sikerüljön 1,2 százalékra emelni. Kiemelte még az integrált szakpolitikai irányítás, a hatékony támogatási rendszer, valamint a szellemi alkotások eredményes védelmének, értékelésének és hasznosításának fontosságát. A tehetséggondozást, az innováció társadalmi elismertségének növelését, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését ugyancsak a közeljövő szakpolitikai prioritásának nevezte.
Az OECD közelmúltban kiadott, Magyarország innovációs teljesítményét értékelő tanulmányának ajánlásait beépítették a reformtervekbe - hangsúlyozta Molnár Károly.
A miniszter újságírói kérdésre elmondta, hogy a jelenlegi pályázati rendszer az olyan innovációs támogatásért folyamodó pályázatokat részesíti előnyben, amelyeket egy nagy vállalat vezette, kis- és közepes beszállítókkal kiegészülő konzorcium nyújt be. A támogatási összeg jelentős része az adatok szerint a kkv-szektorhoz kerül, tette hozzá Molnár Károly.
