A Nabucco-beruházás előfinanszírozásának megteremtését tekinti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar kezdeményezésre kedden Budapesten kezdődő nemzetközi csúcskonferencia egyik fő céljának. Hasonlóan vélekedik Kóka János, a parlament Nabucco eseti bizottságának elnöke, aki a tanácskozástól a projektben résztvevő országok és az Európai Unió határozott politikai elkötelezettségének megerősítését várja.
Konkrét forgatókönyvre van szükség
A tanácskozás célját tekintve még ennél is messzebbre ment Ilham Aliyev, a projektben potenciális "gázforrásként” is szóba jövő Azerbajdzsán elnöke. Szerinte fontos, hogy a Nabucco-államok egyértelműen elkötelezzék magukat a projekt mellett, azaz a konferencia eredményeként meg kell születnie egy konkrét forgatókönyvnek.
Az mindenesetre tény, hogy a Nabucco-vezeték jelenleg meglehetősen messze van a megvalósulástól, hiszen egyelőre még befektetési döntés sem született az ügyben. Ez annál is inkább elgondolkodtató, mivel az új európai gázvezeték létesítéséről már 2002-ben elkezdődtek a tárgyalások, ezek azonban eddig nem hoztak kézzelfogható eredményt.
Kiiktatnák Ukrajnát és Oroszországot
Az új gázvezeték egyrészt elkerülné a politikai kockázatot jelentő Ukrajnát mint tranzitországot, másrészt új, Oroszországon kívüli gázforrások bevonását is jelentené. Jelenleg évi 160-180 milliárd köbméter, csak orosz eredetű földgáz érkezik Európába Ukrajnán keresztül a Testvériség-gázvezetéken, döntően közép- és kelet-európai országokba.
A tervezett 3330 kilométer hosszú, maximálisan 31 milliárd köbméter kapacitású Nabucco-vezeték a törökországi Erzurumból - Oroszországot és Ukrajnát kikerülve - szállítana földgázt Ausztriáig Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül, és iraki, iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni és egyiptomi földgázt juttathatna el Európába. A projekt 2009-2010-ben indulna és 2013-ra fejeződne be, költsége a legfrissebb becslések szerint elérheti akár a nyolcmilliárd eurót.
Az Európai Unió politikai támogatásáról biztosította a projektet, és az Unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EIB) jelezte, hogy részt kíván venni a beruházás finanszírozásában. Ez azonban függ a konkrét kivitelezési tervek minőségétől - mondta a napokban egy forrás az MTI-nek.
Mivel a Nabucco céljai az EIB több prioritásával is egybeesnek (például azzal, hogy uniós főberuházásnak is minősül, továbbá azzal, hogy energiaprojekt), elvben akár a forrásigény 75 százalékát is állhatja. Ezt azonban a bank vezetői korábbi nyilatkozataikban is valószínűtlennek tartották.
Hivatalosan egyébként nem az EIB kezdeményezi annak eldöntését, mekkora részt vállal a finanszírozásból. Az eljárásrend szerint a kivitelező konzorciumnak kell kérelmeznie, hogy a bank járuljon hozzá az anyagi terhek csökkentéséhez.
A Nabucco-projektben eredetileg az érintett országokban működő gázipari vállalatok vesznek részt: a török Botas Corp., a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz SA, a magyar Mol és az osztrák OMV Gas International GmbH. A vezeték kiépítésére a cégek közös projekttársaságot alapítottak bécsi székhellyel, Nabucco Gas Pipeline International GmbH néven. A konzorciumhoz 2008-ban csatlakozott a német RWE energiacég.
Félnek Putyinék haragjától
A projekt megvalósulását egyébként a hatalmas költségek mellett az is nehezítheti, hogy a közép-ázsiai országok - attól tartva, hogy magukra haragítják Oroszországot - valószínűleg vonakodnak majd elkötelezni magukat az európai gázszállítások mellett, hacsak nem kapnak megbízható garanciát az EU-tól arra, hogy a Nabucco-projekt megéri számukra a kockázatot.
"A Nabucco-projekt minden egyes résztvevője Oroszországgal fenntartott kapcsolatát teszi kockára" – idézi az MTI Tanya Costellót, a londoni Eurasia Group igazgatóját.
Gázelosztó központ lehetünk
Ami hazánkat illeti, a kormány Magyarországnak elsősorban regionális gázelosztó szerepet szánna. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ezzel párhuzamosan már többször kiemelte: nem elég az új források bevonása és az Ukrajnát elkerülő szállítóvezeték megépítése, hanem gáztárolók létrehozására és a térség gázvezeték hálózatainak összekapcsolására is szükség van.
A magyar kormány egyébként eddig főleg diplomáciai lépésekkel segítette a Nabucco-ügyet. Legutóbb ennek egyik fontos állomása volt, hogy a miniszterelnök - a múlt év novemberében - kezdeményezte a Nabucco Védnöki Testület létrehozását az érdekelt államok parlamenti képviselőinek részvételével. Ennek célja, hogy a projektben résztvevő országok egységes politikai támogatásukról biztosítsák a gázvezeték megépítését.
A magyar kormány 2008 februárjában adta át a projekt megvalósításában résztvevő államok - Ausztria, Bulgária, Románia és Törökország - nagyköveteinek azt a kormányközi megállapodás tervezetet, amely végleges formában biztosítana keretet a projektben résztvevő cégek működésének. Egyúttal Bayer Mihályt kinevezték Nabucco-nagykövetnek.
