A vasút háttérbe szorulása mellet műszaki okok is szólnak. Az elemzők szerint nem egységesek az elektromos- és a jelzőrendszerek, a biztonsági berendezések, vagy például a forgalomirányítási rendszer.
Az EU bővítését követően a DB szerint érvényesülhet a frissen csatlakozó országok költség-alapú versenyképesség előnye a szállítás terén is. A nagy nyugat-európai szállítmányozó cégek ez ellen csak úgy védekezhetnek, ha fokozzák jelenlétüket a frissen csatlakozó országokban. Ez a folyamat már az elmúlt években beindult, a nyugati fuvarozók törekedtek a közép-kelet európai alacsonyabb bér- és költségszint által kínált előnyök kihasználására, s a csatlakozás által kínált nagyobb biztonság, a szabad tőkeáramlás és az egységes szabályozás felgyorsítja majd ezt a típusú terjeszkedést.
Becslések szerint a frissen csatlakozó országok bér-előnye különösen keményen érintette a német és az osztrák fuvarozókat, a kelet-európai versenytársak durván 30 százalékkal alacsonyabb árakat képesek kínálni, mint nyugati versenytársaik. Ennek nyomán a német fuvarozók részaránya folyamatosan csökken az EU csatlakozásra váró országok és az unió tagországai közötti forgalomban, például 2001-ben részarányuk a német és a lengyel/cseh forgalomból csupán 10 százalék volt.
A Deutsche Bank szerint konjunktúrát hoz az EU bővítés
A tíz ország csatlakozását követően alapvetően két folyamat befolyásolhatja leginkább a kibővült közösség szállítási piacait: az áruszállítás felfutása és ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás háttérbe szorulása - állapítja meg a Deutsche Bank (DB) elemzése.