A szeminárium további részében G. A. Pall elemezte a Hat Szigmás minőség fogalmát a termékjellemzők és a hibamentesség szempontjából, kiemelve a vevői elégedettség és a piaci részesedés növelésének összefüggéseit. Ismertette a Hat Szigma tervezési és folyamatfejlesztési módszertanát, valamint a pénzügyi és a gazdasági hatásokat, beleértve a vállalatvezetés felelősségét. A projektszintű költségelemzésnek fel kell tárnia a gyenge minőség rejtett költségeit, ehhez szintén hathatós módszert kínál a Hat Szigma módszer. Az előadó példaként ismertette egy Hat Szigmás projekt folyamatábráját, a leggyakrabban használt mérőszámokkal és eszközökkel együtt. Áttekintette a Hat Szigma projekt kulcsszereplőinek (bajnokok, fekete övesek, zöld övesek, mesterek) kiképzési követelményeit és feladatait, majd röviden érintette a legfontosabb nemzetközi tapasztalatokat is.
A szeminárium másik előadója Lakat Károly biztosította a hallgatóságot, hogy az EOQ MNB messzemenően támogatja a Hat Szigma módszer hazai alkalmazását, és keresi a lehetőségét annak, hogy Magyarországon is megindítsák a programot. Áttekintette a Hat Szigmás módszer matematikai alapjai. Taguchi nyomán ismertette a robosztusság fogalmát, hangsúlyozva, hogy ingadozásokat nem kell mindenáron kiküszöbölni, hanem meg kell tanulni együttélni a változékonysággal! A folyamatok szórását azonban mindenképpen korlátok között kell tartani, s ennek egyik módja a Hat Szigma módszert alkalmazása.
A Hat Szigmás menedzselés tapasztalatai
A statisztikai folyamatszabályozás területén szinte forradalmi újítást hozott a Hat Szigma irányítási módszer és vezetési filozófia.
