Nem megfelelő dokumentálás
Már az auditorok felkészítése során kimutatható, hogy sokan idegenkednek a kötelezően előírt nyomtatványok folyamatos vezetésétől, az audit eltérési lapok azonnali kitöltésétől. Ha audit közben jegyzetelnek is, azt saját "kockás füzetükben" végzik, elfelejtve azt, hogy ezen feljegyzések alapján kell összeállítani az auditjelentést. Fontos követelmény az is, hogy a feljegyzések a legközelebbi auditra való felkészülés során is rendelkezésre álljanak, ez pedig csak a megfelelő dokumentumok vezetésével és megőrzésével biztosítható.
Az eltérések, nem megfelelőségek meghatározása gyakran pontatlan, tévesen állapítják meg a viszonyítási alapot (szabványpont), elmaradnak a hivatkozások, a megállapítás nem elégíti ki az objektív bizonyítékra vonatkozó követelményeket.
Előfordul, hogy a vizsgált terület képviselőjének nem adnak lehetőséget, hogy ellenvéleményét dokumentáltan kifejthesse. Az auditjelentés nem ad átfogó képet a vizsgált területről, csak a hibákat tünteti fel.
Hatáskör túllépés az auditor részéről
A túltengő intézkedési hajlam sok auditort arra késztet, hogy a feltárt hiányosságok orvoslását a helyszínen és azonnal az ő nélkülözhetetlen irányításával kell végrehajtani, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott területen hatáskörrel nem rendelkezik. A szereptévesztés jogosulatlan fellépést, eredményez, az pedig a minőségirányítási rendszer működési zavarához vezet.
Javítási lehetőségek
A javítási módszer kiválasztásához először tisztázni kell az audit eredménytelenségének okait. Az előző pontokban felsoroltak alapvetően személyiségi tulajdonságokra, illetve módszertani hiányosságokra vezethetők vissza. A megoldás is itt keresendő, mégpedig a kiválasztásban és az oktatásban.
A belső audit eredménytelenségének okai
A belső audit alapvető fontosságú a jól működő ISO 9000-es rendszerekben. Sokszor mégsem működik megfelelően az eljárás. Így a hiányosságokat feltárása, vagy a megfelelő javító intézkedések meghozatala és végrehajtása nem sikerül.
