A felmérés szerint a külkereskedelmi mérleg a beruházások importigénye miatt ugyan romlik, de az EU-támogatások, a turizmus javuló egyenlege, a csökkenő kamat és a bővülő tőkebejövetel a fizetési mérlegben ezt bőven ellentételezi. Kimaradás esetén a pénz- és tőkekivonás akár látványos romlást is okozna mind az államháztartási, mind a fizetési mérlegben.
Ha Magyarország kimarad a bővítésből, nem remélhető jelentős javulás az életkörülményekben, az infrastrukturális szolgáltatások színvonalában, a környezet védelmében, a termelésben felhasznált technológiákban és a nemzetközi versenyképességben. A várakozások romlása és az ebből fakadó - szélsőséges esetben akár pánikszerű - reakciók igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthatnak - állapítja meg a kutatóintézetek felmérése.
A csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai
Az európai uniós csatlakozás következményeként Magyarországon 2003-2006 között a bruttó hazai termék (GDP) évente átlagosan 0,8 százalékkal gyorsabban emelkedne, mint közösségből való kimaradás esetén; a csatlakozás miatt a növekedés üteme 2004-től minden évben elérheti a 4,0 százalékot.
