A melléktermékek hasznosításának természetesen vannak technológiai (kezelési, feldolgozási, szállítási, tárolási, adagolási, stb.) igényei és technikai feltételei, vannak biológiai határai, de jelentős akadályt jelentenek a legtöbb esetben tisztázatlan ökonómiai feltételek és a megbízható gazdasági, gazdaságossági értékelések. Ezek hiányában sem a melléktermék létrehozója, sem a felhasználója nem képes objektív módon megítélni a hasznosításnak számára kedvező hatásait s azok mértékét.
A stratégia tovább elemei közt említhető a hulladékok, illetve a melléktermékek keletkezés helyén történő szelektálása a hasznosíthatóság szempontjából. Ennek érdekében szükséges a szeparálás és a szelektív gyűjtés megszervezése mind a termelésben, mind szolgáltatások területén, mind a háztartásokban, illetve a lakótelepüléseken.
Fontos eleme a folyamatnak a recirkuláció, amelynek során a keletkező hulladékot a saját, vagy más termelési folyamatba forgatják vissza, lehetőleg további kezelés nélkül, illetve minimális kezeléssel.
A hulladékhasznosítás általános megoldás mindenképpen átfogó intézkedéseket, komplex gondolkodást, új szemléletet igényel, és összefügg már a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladékok gyűjtésével, s az egész hulladékkezelési folyamat tökéletes szervezésével. A hasznosíthatóság vagy feldolgozhatóság szerint végzett szeparált gyűjtés az alapja mindennek, továbbá az, hogy az így összeggyűlő hulladékfajták ne szeméttelepre, hanem úgynevezett recirkulációs központokba kerüljenek, ahol a cél nem a megsemmisítés vagy az elhelyezés, hanem a teljes és környezetkímélő hasznosítás: a bomló élelmiszer-maradványokból és szerves hulladékokból a növénytermesztésben fölhasználható komposzt lesz, az éghető anyagokból energiát nyernek, valamint salakot, amely a környezetre veszélytelen, a hulladék fémeket a kohókban úrjaolvasztják, az üvegeket visszairányítják újratöltésre, a háztartásokban kiselejtezett bútorok és berendezések, háztartási gépek pedig megjavítva vagy alkatrészkén a kereskedelembe kerülnek.
Japánban a „hulladékfővárosnak” nevezett Machida városban már működik egy ilyen rendszer, amit ott összekötnek a korlátozott képességű emberek foglalkoztatásával és rehabilitálásával. Ausztriában és Németországban sok kisebb településen már mindennapos gyakorlat a szeparált hulladékgyűjtés.
A hulladékgazdálkodás célja és stratégiája
A hulladékgazdálkodás célja tehát a hulladékcsökkentés, a mindenképpen keletkező hulladékok valamilyen hasznosítása, valamint a fennmaradó hulladékok megnyugtató kezelése és végső elhelyezése.
