Kiadással jár még a nagy tüzelő berendezések légszennyezésének korlátozása és a veszélyes hulladékok elégetését végző létesítmények átalakítása is: az előbbi egyedül 2003-ban 5,5 milliárd, az utóbbi 2 milliárd forint ráfordítást igényel.
Nem igényel különösebb anyagi áldozatot a feltételek teljesítése a természetvédelem területén. Szakemberek szerint ugyanis a magyarországi természeti értékek gazdagsága, a környezet általános állapota túlszárnyalja az EU-s színvonalat. Át kell venni azonban az unió úgynevezett Natura 2000 programját, ami a jelenleg védett területeken felül újabb területek kijelölését teszi szükségessé. Az európai jelentőségű természeti értékek védelmét szolgáló program magyarországi területeit legelőbb 2006-ban lehet csak kihirdetni, addig a kiválasztás szempontjait kell meghatározni, és meg kell vizsgálni a kijelölendő területeket is. A Natura 2000 területeken csak olyan tevékenység folytatható majd, amely nem veszélyezteti a természeti örökség megőrzését. Akár egy pár hektáros szántóföldet is Natura 2000 területté nyilváníthat az EU csak azért, mert az egy fokozottan védett állatfaj populációjának élőhelye.
A környezetvédelmi fejlesztések költségeit részben az EU állja. Az unió 2004 és 2006 között összesen mintegy 700 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére, 480 millió euró a kohéziós alapból, 160 millió a strukturális alapokból származik, s ezt egészítik ki azok a vidékfejlesztési szubvenciók, amelyek a környezetbarát agrártermelést támogatják.
Bonyolítja a képet, hogy a nagyobb projektekre kitalált kohéziós alap forrásaiból Magyarország 132 millió eurót az ISPA-előcsatlakozási alapból finanszírozott beruházásokra már lekötött, és a 180 millió eurós budapesti szennyvíztisztítót is ebből a keretből építik meg. Ez azt jelenti, hogy a 480 millió eurós kohéziós pénzből 2006-ig 168 millió euró marad, azaz évente 56 millió eurót lehet lekötni. A támogatást projektenként változóan 20-50 százalékos önrésszel kell kiegészíteni.
A strukturális alapokhoz a Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi és infrastrukturális operatív programja segíti a hozzáférést, ami környezetvédelmi célokra mintegy 160 millió euró elköltését teszi lehetővé. Ezek az alapok a kohéziós támogatásokénál kisebb projektekhez adnak dotációt, átlagosan 50 százalékos önrésszel. A mezőgazdasági támogatásokhoz sorolható vidékfejlesztési szubvenciók az agrár-környezetvédelmet, a kedvezőtlen adottságú térségeket, a mezőgazdasági területek erdősítését, valamint az állat- és környezetvédelmi előírások teljesítését is segítik.
A környezetvédelem uniós kihívásai
Egyes becslések szerint ugyanis akár 2.500-2.700 milliárd forintra is az az összeg, amelyet Magyarországnak tagállammá válását követően áldoznia kell ahhoz, hogy mindenben megfeleljen a közösségi környezetvédelmi feltételeknek. Optimizmusra adhat okot, hogy az elmaradások ellenére Magyarország környezeti állapota több szempontból az unióé előtt van.
