Berényi Ferenc, a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) elnöke kifejtette: szeretné, ha Magyarországon is foglalkoznának kormányzati szinten a könnyűiparral, például a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében.
Ez azért is lenne fontos szerinte, mert Magyarország egyes régióiban a könnyűipar meghatározó a foglalkoztatásban, például Hajdú-Bihar megyében, a Dunántúl egyes részein - mondta a szakember.
Ugyanakkor a segítség elmaradása esetére, az EU-csatlakozástól függetlenül is a ruházati ipar pozícióromlását vetítette előre a szakember. Hozzátette, hogy többször felvetették: tenni kellene valamit az úgynevezett illegális vagy félillegális piaci módszerek visszaszorítására, az olcsó, keleti dömpingáru behozatala ellen.
A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy reményei szerint az EU-szabályok majd kikényszerítik az ilyen dömpinget és az illegális behozatalt megakadályozó szabályok bevezetését, azoknak határozottabb alkalmazását.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a 70-es évek elején kezdődött a kooperáció a nyugati cégekkel, a bérmunka-jellegű együttműködés, majd később a magyar könnyűipari cégek a márkás ruhaexportra is áttértek.
Ez a folyamat a 90-es évek elején megtorpant, a szakma kétharmada "elveszett", és most az a feladat, hogy a veszélybe került egyharmadot megmentsük - mondta.
A magyar könnyűipar - ezen belül a ruházati ipar - termelésének 70-90 százaléka kooperációban történik, a termékeik minőségben, minden nyugati feltételnek teljes egészében megfelelnek, így ezen a téren új követelményeknek nem kell eleget tenniük.
Már most is együtt sírunk és együtt nevetünk nyugati partnereinkkel, mert az ottani ruházati iparban is jelentős a recesszió és nem tudni, meddig fog tartani. A nyugati cégeket is szorongatják az ázsiai gyártók, a globalizáció a ruházati iparon belül az európaiak pozícióját az elmúlt időben folyamatosan rontotta, a magyar pozíciókat még erőteljesebben érintette - fejtette ki Berényi Ferenc.
Az MKSZ elnöke azonban azt is megemlítette, hogy a helyzet nem reménytelen, hiszen például Portugáliában az elmúlt években megduplázták a cipőgyártását, a korábbi évek 50-60 millió páros cipőtermelése napjainkra 100-110 millió párra nőtt.
A magyar könnyűipar helyzetét nem oldja meg az EU-csatlakozás
A magyar könnyűipar már rég integrálódott az Európai Unióba, ez a folyamat mintegy harminc évre tekint vissza ennek ellenére az ágazatnak sürgős állami segítségre van szüksége.
