Bio- és génmódosított élelmiszerek. Ünnepi razziák!
Bio-élelmiszerek: nincs mitől félnünk
A legnagyobb veszélyforrást szerinte a piacon esetenként feltűnő árusok jelentik, közülük ugyanis sokan engedély nélkül viszik ki a helyszínre az "összekutyult" árut.
Dömölki Lívia úgy látja, a bio-élelmiszerek esetében nincs ok az aggodalomra. Az ilyen jellegű termékek egyre szélesebb piaca még nem olyan nagy, hogy ne lehessen kézben tartani. Ráadásul a szakma képviselői személyesen ismerik egymást, a termelőket pedig rendkívül szigorúan ellenőrzik.
Jönnek a génmódosított termékekA génmódosított (gm) termékek egyre nagyobb intenzitással "verik az ország kapuját" bebocsátást kérve. A gm-áru elterjesztésének fő szószólója az Egyesült Államok és néhány nagy termelő ország, mint például Argentína, 5-6 mamutcégével. Az ügyben az egyik érdekelt a hazánkban gm-mentes vetőmagot termelő Pionir nevű cég.
Bár hivatalosan Magyarországon nem lehet forgalmazni gm-alapanyagú árut, a valóságban a kutatók számos készítményben mutatnak ki árulkodó maradványokat. A laboratóriumokban dolgozók állítják, a virslitől kezdve a szaloncukorig számos termék "fertőzött".
A beszállító egy nyilatkozattal igazolja, hogy tartja magát a hazai elvárásokhoz, azonban sokan visszaélnek azzal, hogy "módosított gént keresni egy készítményben körülbelül olyan hatékonysággal lehet, mint tűt a szénakazalban". Tehát a vásárlók átverésének ez az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb módja.
Igaz, a génmódosított termékekkel kapcsolatban még nincs kialakult álláspont arról, hogy károsak az egészségre vagy sem. Tény viszont, hogy azokon a földeken, ahol ilyen típusú gazdálkodást folytatnak, később évekig nem marad meg más növény. A toxikus anyagok, amelyek csak a kifejlesztett fajokat kímélik, ugyanis sok mindent elpusztítanak.
Ünnepi razziákA Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal koordinációja mellett az ünnepek alkalmából január 5-ig bezárólag az illetékes szervek kiemelt ellenőrzési sorozatot indítottak. Ennek keretében főképp a szezonális termékekre: csokoládéra, szaloncukorra, borokra, húsokra és zöldségekre koncentrálnak.
Az év végi kiemelt ellenőrzéseket az illetékes szervek éves pénzügyi keretükből fedezik, nem vonnak be plusz kapacitásokat. Az FVM élelmiszerbiztonsági részlege idén például a gm- és minőségi vizsgálatokra, a penészgombák és mikrobiológiai anyagok ellenőrzésére fektette a hangsúlyt.
Ha mindezek után valakiben felmerül a gyanú, hogy a sarki szupermarketben rendszeresen lejárt szavatosságú árut kínálnak akciósan, érdemes értesíteni az ellenőrző hatóságokat. Az illetékes szervek (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, önkormányzatok, FVM) kapacitásbeli problémák miatt azonban nem tudják vállalni, hogy minden egyéni panaszt kivizsgálnak, azaz sok bába között elveszhet a gyermek...
Ha sok vásárló ír a panaszkönyvbe, rutinellenőrzéskor alaposabban körülnéznek az adott bolt háza táján, s így nagyobb valószínűséggel fedik fel a szabálytalanságokat. A hatóság egyébként éves terv alapján vizsgálódik.
Egyes országokban - például Angliában, Norvégiában, Svédországban és Hollandiában - a civil szervezetek őrködnek az élelmiszerbiztonság felett. Ilyen kezdeményezésre Magyarországon is sor került, azonban a forrásellátottság hiánya miatt a lelkesedés végül alábbhagyott.
A megkérdezett élelmiszer-szakértők szerint nem igaz, hogy az átfogóbb ellenőrzések alól a "jó kapcsolatokkal" rendelkező cégek megmenekülhetnek. Sőt, az áruházláncokat - a vásárlók tömegei miatt - az átlagosnál is sűrűbben fésülik át az ellenőrök.
Nagy Vajda Zsuzsa Menedzsment Fórum
