Árcsökkenést hozhat az energiapiaci nyitás

Indulhat a szakmai egyeztetés (Mfor-montázs)

A dokumentum "Magyarország új energiapolitikája 2007-2020 - A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei" címet viseli, s kiemelten foglalkozik az energiaellátás diverzifikációjára irányuló kérdésekkel, valamint az állami szerepvállalással.

A gazdasági tárca szakállamtitkára szerint fontos kérdés az atomenergia jövőbeni alkalmazásának tisztázása, az árképzés (azaz mennyire legyen piacvezérelt az energiaellátás), a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások jövője, valamint a regionális kontra országos villamosenergia-árak alkalmazása.

A vita során főként e kérdésekben kellene konszenzusra törekedni a szabályozó hatóságnak, a piaci szereplőknek és a fogyasztóknak. A sikeres árampiac kialakulásának feltétele, hogy minden versenypiaci kereskedő és szereplő részt vegyen a párbeszédben, mutatott rá a probléma fontosságára Lehőcz Balázs Gábor, az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. vezérigazgatója.

A piacnyitást követően kialakuló árakkal kapcsolatban a szakállamtitkár elmondta: a legfontosabb üzenet, hogy az állam visszavonul a hatósági árszabályozási szerepből, és sokkal inkább árkontroll funkciója lesz.

Csökkenhetnek, de nőhetnek is az árak

Az még kérdéses, hogy a liberalizációt követően mennyi lesz az áram ára. A korábban már véghezvitt európai piacnyitások alapján látható egy tendencia, s azt is tudni lehet, mi történt az utóbbi években Magyarországon például a vezetékes távközlési iparágban - magyarázta Felsmann Balázs. Mindezek alapján átlagosan az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkentek az árak. Viszont ha nincs regionális kínálati piac, akkor az árak felfelé is elmozdulhatnak.

Felsmann Balázs a konferencián tartott előadásában nem ismertette a gazdasági tárca energiapolitikai koncepcióhoz fűződő álláspontját, inkább a problematikus kérdésekre koncentrált.

A szakállamtitkár szerint jelenleg gátolják a hazai piac kialakulását a hosszú távú áramvásárlási szerződések, így ez a terület mielőbbi rendezést igényel. Beruházói kedv lenne: a tárca mintegy háromezer megawattnyi nagyerőművi beruházási elképzelésről tud, de a gázfüggőségi feszültséget mindez nem oldaná meg, mivel ennek jelentős része gázbázisú.

A hosszú távú áramvásárlási szerződések többsége a kilencvenes évek közepén, az iparág privatizációjával összefüggésben született meg. Akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) villamosenergia-nagykereskedő 2010-2015-ig szóló áramvásárlási szerződéseket kötött az áramtermelőkkel.

A Magyar Energia Hivatal elnöke, Horváth J. Ferenc korábban úgy nyilatkozott, hét hosszútávú megállapodás (htm) van érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a Duna menti, a tiszai, a mátrai és a budapesti erőművel. Az állami tulajdonú paksi atomerőművet nem számítva a hat áramtermelő htm-e összesen 2100 milliárd forint értékű áram szállításáról szól.

Az Európai Unió burkolt állami támogatást és a versenyjogi szabályok megsértését látja a hosszú távú áramszerződésekben, de nem csak Magyarországon. A villamos művek monopol pozíciói mellett a htm-ek akadályozzák leginkább a piaci törvények érvényesülését.