3p

A tanulmány bemutatja az ISO 9000-es szabványok alkalmazására vonatkozó általános innovatív szempontokat, és különösképpen a vezető finn távközlési vállalatnál a Sonera Corporationnél húsz év alatt kialakított gyakorlatait és példáit.

Ebből az alapból kiindulva, általában a balance scorecard módszer négy eredményességi (működési) tényezőjének segítségével tervezhető és értékelhető a vállalat üzleti eredményessége.

Ezek a következők:

  • pénzügyi eredményesség

  • a vevő szempontjából értékelt eredményesség

  • a folyamathatékonyság

  • a tanulás és a megújulás eredményessége és hatékonysága.


Mivel a modellszabványok nem tartalmaznak sem követelményeket, sem korlátozásokat, olyan lehetőségeknek kell tekinteni őket, amelyekkel vállalatra szabott kiváló megvalósítási megoldásokat lehet kialakítani. A modellszabványok követelményekként (különösen úgynevezetett minimális követelményekként) való értelmezését ki kellene küszöbölni, mivel másként nem érhetjük el a kiválóságra vonatkozó kihívásnak azokat a célkitűzéseit, amelyeket az ISO 9000-es szabványok tartalmaznak. A harmadik fél által végzett tanúsításnak az ISO 9000-es szabványokkal kapcsolatos gyakori túlhangsúlyozását szintén meg kellene szüntetni.

A gyakorlatban a TQM és az üzleti eredményesség fogalma nincs élesen meghatározva. Ez azt jelenti, hogy az olyan túlegyszerűsített igen/nem (on/off) gondolkodási mód, amely szerint vagy létezik (igen) vagy nem létezik (nem) minőségügyi rendszer, nem célszerű megközelítés. A TQM kiforrottsági foka vagy az általános üzleti eredményesség a minőségdíjak kritériumai alapján értékelhető. Az új ISO 9004:2000-es javasol egy egyszerű pontozásos módszert a vállalat minőségirányítási folyamatának és e folyamat értékelésének önértékelésére. Ez a módszer lépcsőfokként használható az átfogóbb minőségdíj kritériumok alkalmazásához.

Az ISO 9000-es szabványok üzleti környezetben végrehajtott eredményes és hatékony megvalósítását a Sonera Corporationnél a következő kulcsszavakkal jellemeztük:

  • Teljeskörűség, azaz a szervezet teljes területének lefedése megfelelő minőségügyi intézkedésekkel.

  • Integrálás, azaz nincs a minőség területére különállóan kialakított irányítási rendszer, mivel az erre vonatkozó irányítási eljárásokat az általános vállalatvezetési és irányítási rendszer részeként valósítottuk meg.

  • Rendszerezettség, azaz az egymással összefüggő vállalati folyamatok rendszerét a vállalat eredményességéhez és hatékonyságához hozzájáruló, meghatározott célkitűzés elérése érdekében azonosítjuk, értelmezzük és irányítjuk.

  • Következetesség, azaz a minőségirányítási területeken szükséges különféle intézkedések egységesek és egymáshoz illeszthetők.

  • Összpontosítás és összehangolás, azaz a szervezet üzleti célkitűzésének, céljainak és stratégiájának megértése és támogatása a minőségügyi megközelítés alapjaként.




A cikk folytatása

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!