Ebből az alapból kiindulva, általában a balance scorecard módszer négy eredményességi (működési) tényezőjének segítségével tervezhető és értékelhető a vállalat üzleti eredményessége.
Ezek a következők:
- pénzügyi eredményesség
-
- a vevő szempontjából értékelt eredményesség
-
- a folyamathatékonyság
-
- a tanulás és a megújulás eredményessége és hatékonysága.
Mivel a modellszabványok nem tartalmaznak sem követelményeket, sem korlátozásokat, olyan lehetőségeknek kell tekinteni őket, amelyekkel vállalatra szabott kiváló megvalósítási megoldásokat lehet kialakítani. A modellszabványok követelményekként (különösen úgynevezetett minimális követelményekként) való értelmezését ki kellene küszöbölni, mivel másként nem érhetjük el a kiválóságra vonatkozó kihívásnak azokat a célkitűzéseit, amelyeket az ISO 9000-es szabványok tartalmaznak. A harmadik fél által végzett tanúsításnak az ISO 9000-es szabványokkal kapcsolatos gyakori túlhangsúlyozását szintén meg kellene szüntetni.
A gyakorlatban a TQM és az üzleti eredményesség fogalma nincs élesen meghatározva. Ez azt jelenti, hogy az olyan túlegyszerűsített igen/nem (on/off) gondolkodási mód, amely szerint vagy létezik (igen) vagy nem létezik (nem) minőségügyi rendszer, nem célszerű megközelítés. A TQM kiforrottsági foka vagy az általános üzleti eredményesség a minőségdíjak kritériumai alapján értékelhető. Az új ISO 9004:2000-es javasol egy egyszerű pontozásos módszert a vállalat minőségirányítási folyamatának és e folyamat értékelésének önértékelésére. Ez a módszer lépcsőfokként használható az átfogóbb minőségdíj kritériumok alkalmazásához.
Az ISO 9000-es szabványok üzleti környezetben végrehajtott eredményes és hatékony megvalósítását a Sonera Corporationnél a következő kulcsszavakkal jellemeztük:
- Teljeskörűség, azaz a szervezet teljes területének lefedése megfelelő minőségügyi intézkedésekkel.
-
- Integrálás, azaz nincs a minőség területére különállóan kialakított irányítási rendszer, mivel az erre vonatkozó irányítási eljárásokat az általános vállalatvezetési és irányítási rendszer részeként valósítottuk meg.
-
- Rendszerezettség, azaz az egymással összefüggő vállalati folyamatok rendszerét a vállalat eredményességéhez és hatékonyságához hozzájáruló, meghatározott célkitűzés elérése érdekében azonosítjuk, értelmezzük és irányítjuk.
-
- Következetesség, azaz a minőségirányítási területeken szükséges különféle intézkedések egységesek és egymáshoz illeszthetők.
-
- Összpontosítás és összehangolás, azaz a szervezet üzleti célkitűzésének, céljainak és stratégiájának megértése és támogatása a minőségügyi megközelítés alapjaként.