A magyar gazdaságot ismételten költségsokkok érik. Ahogy az idézett közleményből kiderül, ezek rövid távon jelentkező, közvetlen inflációs hatását a monetáris tanács – hasonlóan más jegybankok gyakorlatához - nem kívánja ellensúlyozni. Egyszeri költségsokk esetén olyan országokban, ahol az inflációs cél horgonyozza a gazdasági szereplők inflációs várakozásait, a tipikus jegybanki reakció a kivárás, és a sokk esetleges másodkörös hatására utaló jelek szigorú figyelése. Ha ezek a hatások jelentkeznek, akkor egy árstabilitás-orientált jegybanknak lépnie kell, hiszen ez arra utal, hogy az inflációs várakozások horgonyzottsága gyengült. Magyarországon bizonyos szempontból fordított a helyzet: a hazai monetáris döntéshozók eleve nem élhetnek azzal a feltételezéssel, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak, hiszen az elmúlt években az infláció tartósan és jelentősen meghaladta az MNB 3 százalékos inflációs célját, a belső kereslet jelentős visszaesése ellenére. Ennek egyik oka épp az lehetett, hogy az elmúlt időszakban sorozatosan érkező költségsokkokat a döntéshozók egyszerinek feltételezték, és a gyenge belső kereslet dezinflációs hatásában bízva nem reagáltak érdemben azokra.
Nem horgonyzott inflációs várakozások mellett a költségsokkok – monetáris politikai reakció hiányában - szinte bizonyosan másodkörös hatásokkal járnak. Ahogy az elmúlt évekre visszatekintve is láthatjuk, az inflációt rövid távon emelő sokkok hatása középtávon is megjelent a gazdasági szereplők bérezési és árazási döntéseiben, így ezek nem az MNB inflációs céljával összhangban alakultak. A Fed reakciója azért lehet eltérő az MNB-étől, mert az Egyesült Államokban a középtávú inflációs várakozások horgonyzottsága biztosítottnak tekinthető, és a döntéshozók az általuk is érzékelt költségsokkok ellenére középtávon a mandátumukkal konzisztens szintnél alacsonyabb inflációra számítanak.
Az MNB nem tud hatni a dollárban vagy euróban számított olajárakra, a forintban számított olajárakat azonban tudja befolyásolni, hiszen kamatdöntéseivel hat a forint árfolyamára. Az olaj többi termékhez viszonyított árának emelkedését természetesen nem tudja megakadályozni a jegybank, azonban arra tud hatni, hogy a relatív árak elmozdulása milyen mértékű és milyen hosszan tartó inflációs nyomást eredményez a gazdaságban. Ha pedig tud hatni, akkor kell is, ha komolyan veszi a törvényben meghatározott elsődleges célját.
Tóth MátéVezető közgazdasági elemző
MNB – Monetáris stratégia és közgazdasági elemzés
(A cikk a szerző véleményét tükrözi és nem feltétlenül azonos a Monetáris Tanács vagy az MNB hivatalos álláspontjával.)
