A szervezetek nagy figyelmet fordítanak a minőségre, a tevékenységükön belül minden olyan előre látható esemény szabályozására, amely veszélyeztetheti a folyamatokat, a termékek, a szolgáltatások minőségét. A minőségszemlélet különösen fontos lehet az emberi tevékenységekkel kapcsolatban, hiszen ebben az esetben nem csak a munka előállítási feltételeit, és eredményének minőségét, hanem a munkának az emberre gyakorolt hatását is figyelembe kell vennünk. Ezek adják meg egy szervezetben a minőségirányítási rendszer kialakításának és folyamatos működtetésének jelentőségét.
A szervezet fejlődése
Az 1. ábrában bemutatott összefüggések figyelembe vétele és a minőség fejlesztésében erre épített cselekvési program a szervezet különböző szakterületeinek együttműködését feltételezi. Az emberi és minőségi problémák új megközelítése és megoldása, a terhelések okainak és következményeinek feltárása, a terhelések csökkentéséhez szükséges feladatok elvégzése új kompetenciák elsajátítását, új működésmódokat igényel.
A munkavégző képesség, az egészség tartós megőrzése: A minőség feltételezi az emberi kockázatok csökkentését, az ergonómiai követelmények teljesítését. Erre számos példát találunk multinacionális cégeknél, ahol az ergonómiai kockázatelemzés egyre inkább teret nyer, és része a vállalt tevékenységét értékelő auditoknak. Őszintén be kell vallanunk, hogy ilyen tevékenységek elvétve fordulnak elő még hazai szervezeteinkben. Még azokban sem, ahol a minőség fejlesztése terén jelentősebb erőfeszítéseket tettek. Emiatt ne csodálkozzunk azon, hogy a minőség biztosítására tett erőfeszítések nem jártak mindig kellő eredménnyel. A folyamatok meghatározása és szabályozása jelentős hatással jár az úgynevezett ergonómiai követelmények teljesítéséhez, a tartós munkavégző képesség megőrzéséhez és mindezek következményeként a megelégedettség kialakulásához. Azzal, hogy a dolgozók terhelése csökken, olyan közvetett eredmények is várhatók, mint a munkahely megtartó erejének, illetve az egyéni átélt biztonságérzetnek a növekedése.
Az emberi tényező fejlesztésének várható eredményei
A globalizált világ egyik jelensége, hogy nemcsak a termékek, szolgáltatások minősége vált versenytényezővé, hanem általában a minőségszemlélet. Ennek az új kihívásnak az érvényesülése azt is jelenti, hogy előtérbe került az előállított érték és a ráfordítás arányának értékelése, javítása.