A piaci verseny egyre inkább ráirányítja a figyelmet az emberi erőforrásokra, s nélkülözhetetlenné válik a velük történő gazdálkodás és tevékenység hatékonyságának állandó vizsgálata, javítása. Az emberi erőforrás fejlesztés hatékonyságának mérése azonban nem könnyű feladat, mert a jellemzői nehezen kvantifikálhatóak, a "kemény" jellemzők (munkaerő-állomány összetétele: nem, kor, végzettség, jövedelem, juttatások nagysága stb.) mellett a "lágy" tényezők (képesség, készség, tudás, motiváció, magatartás stb.) vannak túlsúlyban. Mégis az emberi erőforrás-gazdálkodás fontos feladata, hogy adatokat, információkat gyűjtsön, trendeket elemezzen a munkavállalók pillanatnyi állapotáról, hatékonyságáról, termelékenységéről.
A folyamat, a módszerek megfelelőségének, a támogatottságnak értékelése leginkább a személyügyi szervezet feladata. A hazai oktatási gyakorlatban az emberi erőforrás fejlesztése hatékonyságának mérése (például a minőségre gyakorolt hatása) és az ellenőrzés, elemzés meglehetősen elhanyagolt terület, bár az utóbbi években, éppen a megújuló szükségletek (a piaci versenyképesség megőrzése, fejlesztése, a minőség biztosítása) és a növekvő képzési költségek miatt, különösen a fejlett országok szervezeti kultúráját meghonosító vállalatok esetében ez a feladat előtérbe került.
Az emberi tényező jelentőségének növelése a minőség szempontjából
Nemcsak a minőségirányítási rendszer alkalmazása kívánja meg a szervezet felső vezetőitől a stratégiai döntést, hanem az emberi tényezők fontosságának elismerése és a stratégiai döntésekben való figyelembe vétele is.
