A Magyar Nemzeti Bank előző nap a tizenkét havi infláció2003. decemberre szóló előrejelzését 5,2 százalékra növelte a korábbi 4,6 százalékról, csökkentette viszont a 2004. végi előrejelzést 4,2 százalékról 4 százalékra. Calum Henderson, a Bank of America feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégája azt mondta: az MNB igen nehéz helyzetben van az eddigi 'roppant felelőtlen költségvetési politika', és a burjánzó reálbér-növekedés miatt. A pénzügypolitikai szigorítás hatása a keresletre viszonylag szerény, vagyis elsősorban a kormányra hárul a cselekvés terhe - mondta.
Henderson szerint a ház továbbra is arra számít ugyan, hogy előbb-utóbb növelni kell a jegybank alapkamatát, de az, hogy az MNB jelenleg inkább az árfolyamra, semmint az inflációra összpontosít, arra vall, hogy 'nem fog rohanni' a kamatemeléssel. A Bank of America azzal számol, hogy az idén összesen 1,0-1,5 százalékkal emelkedik az MNB alapkamata; az elemző az első emelést májusra, a másodikat augusztusra valószínűsítette. Henderson szerint erre azért lesz szükség, mert nem reális az államháztartási hiányra kitűzött idei cél, és pénzügypolitikai szűkítés nélkül ez veszélyeztetné az inflációs célt.
Oliver Weeks, a Morgan Stanley londoni elemzője szerint ugyanakkor teljesíthető az idei inflációs célkitűzés, és a ház ezért az idén nem tart valószínűnek kamatemelést. Jövőre azonban a hazai kereslet és a kamatszint alapján a cég a bejelentettnél magasabbra, 4,3 százalékra jósolja az év végi tizenkét havi inflációt. Ezzel együtt is Weeks elképzelhetőnek mondta, hogy a jegybank alapkamata még csökken is jövőre, ez azonban szavai szerint elsősorban a forint helyzetétől függ majd.
A Dresdner Kleinwort Wasserstein keddi írásos kommentárja szerint az MNB a 2003-as inflációs cél lazításával 'azt jelentette be hivatalosan, ami már hónapok óta köztudott volt'. A Dresdner Bank londoni befektetési irodája szerint a jegybank, amelynek idei év végi célkitűzése eredetileg 3,5 százalék volt, plusz-mínusz 1 százalékos sávban, 'a kormánnyal kötött megállapodás után' később 4,5 százalékos célkitűzésről kezdett beszélni, vagyis gyakorlatilag a célsáv tetejét tette meg középértéknek.
A különbség az előző célsávhoz képest az, hogy a mostani aszimmetrikus, ami pénzügypolitikai szigorítási hajlamra enged következtetni, vagyis az MNB jó eséllyel kamatot fog emelni, ha a célt veszélyben látja, de nem fog feltétlenül kamatot csökkenteni, ha az infláció elmarad a jósolttól - áll a DrKW keddi londoni elemzésében. A ház szerint mindenesetre nagyon valószínű, hogy az idei cél nem teljesül: az elemzésben 6,5 százalékos év végi fogyasztóiár-infláció szerepel 2003-ra.
Bizonytalanság érződik az MNB politikáján
Londoni befektetési elemzők bizonytalanok annak megítélésben, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzésének módosítása után merre mozdul a jegybank pénzügypolitikája.
