Az alkalmazott számozás egytől négyig terjed, megtoldva a gyorséttermekkel. Az alap a III. kategória, az ebbe besorolt éttermeknél - egyebek mellett - kikötés a légcsere biztosítása, a tiszta evőeszköz, valamint az is, hogy a pincérek személyes higiéniája megfelelő legyen. A II. kategória többlete például a ruhatár, a rozsdamentes evőeszköz, valamint az, hogy a bort talpas pohárban kell kiszolgálni. Az I. kategóriás étterem a II. kategóriástól abban különbözik, hogy a vendéget belépéskor fogadják és külön helyiség áll a dohányzók rendelkezésére.
A IV. kategória nem felel meg ugyan a III. kategória követelményeinek, de van nemenként elkülönített mellékhelyisége, amelynek használatáért nem kérhető pénz. A gyorsétterem sajátossága - egyebek mellett - az egyszer használatos evőeszköz, valamint az, hogy a vendégteret az üzlet jellegének megfelelő tárgyak, képek díszítik.
Restaurant, étterem és csárda az új rendszerben
Ez a besorolás szűnne meg - vélhetően ez év végéig - és a helyét az étterem jellegének megfelelő megnevezés venné át. A csúcson a restaurant állna. A feltétel-halmazból kiemelésre érdemes a hibátlan felszerelés, valamint a német és angol nyelvű étel- és itallap is. Az étterem megnevezés feltétele, hogy az ételeket friss alapanyagból a helyszínen készítsék. Az italokat jellegüknek megfelelően hűteni kell, viszont az étlapot elég egy idegen nyelven (németül vagy angolul) elkészíteni.
A melegkonyhás éttermek további megnevezései így szólnak: kisvendéglő, csárda, önkiszolgáló étterem, gyorsétterem és kifőzde. Az önkiszolgáló éttermet alapvetően az különbözteti meg a gyorsétteremtől, hogy az előbbiben friss alapanyagból, míg az utóbbiban fagyasztottból készítik az ételeket. A kifőzdében friss alapanyagból készül az étel, de azt egyszer használatos edényben és evőeszközzel adják át a vendégnek.
A nem melegkonyhás vendéglátó üzletek besorolása a következő: büfé, szendvicsbár, palacsintázó, lángossütő és pecsenyesütő. Az ital üzletek megnevezései: söröző, borozó, bisztró, pub. A cukrászati üzletek pedig a következő nevek alatt működhetnek: cukrászda, fagylaltozó, kávéház, kávézó, teázó.
Túl bonyolult a kategorizálás
A besorolás módosítását a rendelettervezet azzal indokolja, hogy jelenleg felesleges adminisztratív terhet ró az éttermek besorolása a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalra. A jövőben a bemutatott megnevezések szerinti besorolást az üzemeltető végezné el.
Amennyiben a helyi jegyző, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság egy ellenőrzés során azt észlelné, hogy az adott étterem nem felel meg az adott névhez megszabott feltételeknek, felszólítják: a hiányosságot 15 napon belül meg kell szüntetni. Ha ennek nem tesz eleget az üzemeltető, vagy nem sorolja alacsonyabb kategóriájú név alá az üzletet, akkor külön jogszabály szerinti szankcióval sújtják.
