Hónapok óta lázban tartja a külföldi pénzügyi szektort az amerikai jelzálogpiaci válság, amelynek kimenetelével kapcsolatban folyamatosan jelennek meg a különféle szakértői elemzések. Áprilisban egyetlen nap eltéréssel értékelte némileg különbözőképpen a helyzetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Karvalits Ferenc egy konferencia keretében, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elemzése, amely a pénzügyi cégek tavalyi teljesítményének vizsgálata mellett az idei évre vonatkozó kockázatelemzést is tartalmazott.
Az MNB alelnökének véleménye szerint az európai gazdaság, így a magyar is, meglehetős ellenálló képességgel bír az amerikai jelzálogpiacról indult válsággal szemben. Azt azonban a vezető is elismerte, hogy noha a magyar bankrendszernek közvetlen veszteséget ugyan nem okozott az amerikai hitelválság, de a finanszírozási költségek emelkedésén és a gazdasági növekedés globális lassulásán keresztül stabilitási kockázatokat jelenthet. A PSZÁF elemzése jóval borúlátóbb volt, s úgy fogalmazott a nemzetközi hitelválság vége még messze van, a visszaesés kimenetele egyelőre bizonytalan. A felügyelet még az észak-amerikai gazdaság recesszióba csúszását sem zárta ki. Így a hazai piaci szereplők az idei évben meglehetősen ingadozó körülményekre számíthatnak, az üzleti növekedést pedig csak úgy tudják fenntartani a pénzügyi cégek, ha nagyobb fajlagos kockázatot vállalnak. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, mennyire hárítják át a bankok a kockázatot és a költségeket vállalati ügyfeleikre, a kis- és közepes vállalkozásokra, megszűntek-e bizonyos, korábban kedvezőnek tűnő hitelkonstrukciók.
Az általunk megkérdezett bankok egyértelműen állítják, hogy a jelzálogpiaci válság nem okozott átrendeződést a kkv-knak nyújtott termékportfólióban, azaz a kínálat nem, esetlegesen a kondíciók változhattak. "Néhány konstrukció, vagy a nagyobb kockázatú ügyletek több odafigyelést igényelhetnek, mint ahogyan ezt jeleztük is már év végén. Több időbe telik, míg megvizsgáljuk az ügyfeleket" – fogalmaztak az egyik kereskedelmi banknál. Míg a CIB Bank arról számolt be, hogy a válság hatásait az árazás és a hozzá tartozó kompetenciák szűkítésével próbálják kompenzálni, ami a gyakorlatban általában a kamatok változását jelenti. A fedezeti szint továbbra is a legnagyobb mértékben a cégek vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetén alapuló hitelkockázati besorolástól függ.
Mivel a válság még viszonylag újkeletű, így az erősebb tulajdonosi és pénzügyi háttérrel rendelkező bankok eleddig nem kényszerültek arra, hogy árazási politikájukban a hitel oldali kamatemelést minden ügyfélkörre és termékre kiterjesszék. De mivel számolniuk kell a gazdasági folyamatokat érintő előrejelzésekkel, így a megkérdezettek nem zárták ki, hogy a jövőben mindez bekövetkezhet.
A magyar bankszektorban az elmúlt években gyorsan bővült a hitelállomány, amitől a betétállomány növekedése elmaradt – mondta el egy bank elemezője. A szakértő szerint a magyar bankszektor a külső forrásokra szorul, amelyek az ismert okok miatt jócskán megdrágultak az elmúlt félévben. Ezt a költségnövekedést a bankok különböző mértékben kénytelenek áthárítani az ügyfeleikre. Ez a megemelkedett forrásköltség hatás jelenleg elsősorban a vállalati ügyfeleknél jelenik meg.
Más elemzők is hasonlóan látják a helyzetet, és van olyan vélemény, hogy mivel a multinacionális cégek és a nagyvállalatok forrásigényét több helyről tudják biztosítani (illetve a mögöttük álló anyacégen keresztül olcsóbb hitelekhez is hozzá tudnak jutni), így a likviditás hiánya főként a kis- és közepes vállalatokat fogja leginkább érinteni. Mivel számukra gyakran létszükséglet a forráshoz jutás, ám sérülékenyebbek, sokszor rosszabb a hitelbesorolásuk, ezért kénytelenek lesznek a felárat megfizetni.
Az állítással a más bankok csak részben értettek egyet. Véleményük szerint a kisvállalkozásoknak nemigen van félnivalójuk. A magasabb likviditási prémium okozta forrásdrágulás mértékének egy részét az alacsony kamatréssel rendelkező ügyfeleknél érvényesítik a bankok, amely legnagyobb arányban a középvállalati szegmens felső hányadára és a nagyvállalati ügyfélkörre jellemző. A CIB vállalati ügyfélkörre vonatkozó stratégiájával összhangban rövidtávon nem szigorítja a hitelezési bírálati folyamatot a kkv-knál. Hogyha a hitelbírálatban mégis szigorításra kerülne sor, azzal azt szeretnék elérni, hogy az ügyfél mindebből csak azt érezze, hogy a korábbiakhoz képest egyszerűsödött a hitelfelvétel, válaszolták kérdésünkre a banknál
Utóbbi pénzintézetnél arra hívták még fel a figyelmet, hogy - a piaci verseny miatt - a bankok rövidtávon próbálják "lenyelni" a forrásköltségek drágulását, ez egyértelműen hatással bír a magyar bankszektor szereplőire, azok árazási üzletpolitikájára és jövedelmezőségére. Ennek hatása 2007 második félévében már tapasztalható volt és jelentős hatással számolnak 2008-ban is. A bank szakemberei utaltak arra, hogy elhúzódó válság esetén "érvényre kell juttassuk árazásunkban a megdrágult forrásköltség hatását".
