A politikus hozzátette: ennek keretében az EU és a visegrádi térség kölcsönhatásait kellene vizsgálni. Balázs Péter szavai szerint Magyarországnak mérlegelnie kell a gazdasági szabadságok valódi érvényesülésének dinamikáját, hogy milyen erősségű folyamatokat indít be a tagság. Közölte: Magyarország csatlakozásakor az uniós induló forrástranszferek viszonylag szerények. Véleménye szerint ebből Magyarország nettó hozadéka nem nevezhető rossznak. Ebből a helyzetből ennyi jött ki - fogalmazott.
Balázs Péter elmondta: kötelezettségi szinten az első három évben mintegy bruttó 5 milliárd eurót tudna Magyarország lekötni. Kérdés, hogy tud-e Magyarország ennyi elfogadható projektet csinálni - fűzte hozzá az államtitkár. Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az uniós csatlakozás után megváltozik a kormányzati munka dimenziója, így a kormányzatnak meg kell szoknia, hogy az ügyek nem itthon kezdődnek és nem itt zárulnak le. Szavai szerint a csatlakozás után a halasztás, mint kormányzati taktika nem alkalmazható, mert különben a magyar álláspont nélkül dőlhetnek el a vitás kérdések.
EU-csatlakozás: a régió és az EU kölcsönhatásának vizsgálata
Az európai uniós csatlakozás kapcsán olyan modellt kellene felállítani, amelyben az egész régiót és az EU interakcióját lehet mérlegelni - közölte Balázs Péter, a Külügyminisztérium (KüM) integrációs és külgazdasági államtitkára.
