A kétszázalékos jegybanki alapkamat csökkentésre szinte azonnal reagáltak a kereskedelmi bankok és csökkentették a betéti kamatokat. Az OTP például háromnegyed és két százalék közötti mértékben vitte le a lakossági betétek kamatait, a Postabank pedig átlagosan másfél százalékkal fizet kevesebbet a lekötésekre. Akad kivétel is, hiszen például a CIB Bank csak a három hónapnál rövidebb lekötések esetén csökkentett átlagosan egy százalékkal, 12 hónapos lekötés esetén azonban emelte betéti kamatait.
A bankok természetesen továbbra is a nagyobb lekötéseket díjazzák, ám egy 100 ezer és egy ötmillió forintos betét között alig találni fél százalékosnál nagyobb kamatkülönbséget. Ma hét százaléknál magasabb éves betéti kamatot csak egy-egy speciális konstrukció esetén kaphat a lakosság.
Néhány bank a lakossági hitelek esetében is csökkentett, így az OTP-nél például egy-két és fél százalék közötti mértékben lettek olcsóbbak a hitelek, más bankok ígérik a kölcsönök kamatainak leszállítását és vannak pénzintézetek, amelyek a hitelek esetén ragaszkodnak a jegybanki beavatkozás elotti szinthez. A lakossági hitelezés egyébként még mindig jóval drágább, mint Nyugat-Európában, holott a hitel-visszafizetési kockázat nem nagyobb az ottaninál. A vállalati hitelek szinte minden banknál olcsóbbak lettek, és ennek az az oka, hogy a lakossági szektorral szemben a vállalati piacon nagy a verseny. E mellett azért tudható, hogy a pénzintézetek számára a lakossági hiteleknél kétszer-háromszor nagyobb a bukás esélye, mint a vállalati kölcsönöknél. Szakértok szerint a jelenlegi kamatcsökkentés ellenére mind a betéti, mind a hitelpiacon nagy a bizonytalanság, a legjobban ugyanis a monetáris politika átláthatósága csökkent az elmúlt hetekben.
Egyenlőre inkább a betéti oldalon van csökkenés
Továbbra is nagy a bizonytalanság a pénzpiacon, ennek következtében a bankok is alaposan meggondolják, csökkentsék-e, és ha igen, mennyivel betéti, illetőleg hitelkamataikat.
