A Mirelite egyik jogelődjét, a Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt.-t 1896-ban hozta létre néhány egy mérnök, két terménykereskedő és egy bank. A vállalat a Monarchia államainak nagybani piacait látta el zöldségekkel és gyümölcsökkel - kezdetben szerény eredménnyel.
Üzlet a vasúttal
A firma akkor kapott lendületet, amikor hosszas tárgyalások után sikerült különszerződést kötnie az államvasutakkal: a kontraktus szerint a társaság termékei kedvezményes díjszabással gördültek tova a vaspályán, ugyanakkor a cég vállalta, hogy a korábbi mennyiségnek a legkevesebb hét-nyolcszorosát fogja feladni. A kölcsönös haszonra épülő üzlet fényesen bevált, így a befolyó pénzből az igazgatóság 1906-ban felépíttette első hűtőházát Budapesten.
A mélyhűtött termék szép hasznot hajtott: az rt. 1907-ben ötven, 1909-ben pedig már mintegy százötvenezer korona nyereséget tudott felmutatni. Az eredményességi mutató az első világháború előtti évben negyedmillióra kúszott fel, sőt még 1919-20-ban, az általános káosz közepette is jutott osztalék a részvényeseknek.
A másik ág: a MIR
A Mirelite másik elődjét, a Mezőgazdasági Ipar Rt.-t (MIR) a Magyar Általános Hitelbank és néhány Somogy megyei nagybirtokos hívta életre 1890-ben. Az üzem fő profilja a cukorgyártás volt. A vállalat évekre előre leszerződött a termésre gazdákkal, s a szállítási költségek alacsony szinten tartására óriási kisvasúti hálózatot épített ki gyárai környékén. Az 1930-as évektől Georgia néven szereplő cég idővel ugyancsak bekapcsolódott a mélyhűtött áruk készítésébe.
A Georgia az első bécsi döntést követően, 1942-ben korszerű gyorsfagyasztó üzemet létesített a Pozsony melletti Diószegen, amelynek termékeit Frigelite márkanévvel hozták forgalomba.
A második világháború után, 1945 novemberében a Georgia Rt. és a Hitelbank ismét elindította a gyorsfagyasztott áruk termelését, ám ez már Budapesten, s nem Diószegen történt, hiszen a települést újra Csehszlovákiához csatolták. Az új részleg a csepeli Szabadkikötőbe került, ahol egy csontfeldolgozó üzemet alakítottak át e célra. A termékek ekkor kapták a MIR ELITE nevet.
Megszületik az eszkimó
Az 1948-1949-es államosítások alatt a Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt.-t, az Óbudai Kristályjéggyár Rt.-t, a Városi Hűtőház Kft.-t és a Hűtőház Hasznosító Kft.-t összeolvasztották, s létrehozták belőlük a Budapesti Hűtőipari Vállalatot (BHV).
Az új firma logójának ekkortájt választották a jól ismert eszkimót. A vállalat jeget és mélyhűtött árukat, valamint - az 1953-as, Nagy Imre nevével fémjelzett "olvadás" után - kisebb mennyiségben fagylaltot is gyártott. A termékek egy részét kezdetben Globus márkanéven forgalmazták, de megtartották a jól csengő Mirelite márkanevet is. Ez a jelző egyébként 1959-től lett általános.
A firmát 1964-től Hűtőipari Országos Vállalatnak, 1979-től Magyar Hűtőipari Vállalatnak hívták. A rendszerváltás után, a privatizációt követően Mirelite Budapest Hűtőipari Rt. néven működött, többségi tulajdonosa az olasz-amerikai C.P.F. pénzügyi befektető társaság volt, 46 százalék pedig az Állami Vagyonügynökség, az önkormányzat, illetve a dolgozók kezébe került...
Lázin Miklós András Menedzsment Fórum
