Az 1937-es börzeév erős lendülettel kezdődött. A nyersanyagpiacokon nagyarányú áremelkedések zajlottak le, amit az értéktőzsdék "hosszmozgalma" követett. A jó világ február végéig tartott, majd áprilisig stagnált a forgalom. Az ebben a hónapban megindult "besszhullám" New Yorkból "gyűrűzött ki", oka pedig az volt, hogy Roosevelt elnök adminisztratív módszerekkel letörte a nyersanyag-spekulációt.
Az áresés magával rántotta a világ értéktőzsdéit: Európában az első áldozat a prágai börze volt, ahol április 19-én a papírok többségénél harminc-negyven százalékos értékvesztést tapasztaltak a polgárok.
Magyarország sem úszta meg
Budapestre április 27-én, a kortársak által csak feketének jelölt keddi napon ért el a vész: a fővárosban tíz-harminc százalékos zuhanásokat regisztráltak. A börze forgalmát reggel és délután többször is fel kellett függeszteni, s a katasztrófától csak a legjelentősebb pénzintézetek és vállalatok intervenciója mentette meg a "parkettet".
A katasztrofális áresésekre álljon itt néhány részvénytársaság számszerű adata pengőben: a Bauxit 73, a Kőszén 44, a Rima-Murányi Vasmű 23,50, a Fegyvergyár 21,50, a Magyar Cukor 16,50, az Urikányi Kőszénbánya 9,25, a Ganz 6,40, a Telefongyár pedig 3,40-nel "olcsóbbodott".
Viszonyításképp ide kívánkozik a fenti firmák papírjainak értéke a fekete kedd előtti hetekben: a Bauxité 250, a Kőszéné 440, a Rima-Murányié 110, a Fegyvergyáré 85, a Magyar Cukoré 170, az Urikányié 60, a Ganzé 35, a Telefongyáré pedig 20 pengő körül járt.
A mából visszatekintve mindemellett talán nem lesz érdektelen felidézni az egykori részvények jövedelmezőképességét. A megsárgult listákból kiderül, hogy 1937-ben a Nemzeti Bank 4,1, a Kőszén 3,5, az Urikányi 4,2, a Rima-Murányi 4,7, a Magyar Cukor 4,8, a Gschwindt-féle likőrgyár 4,6, a Szegedi Kender 5,9, a Pamutipari 7,7, a Georgia Gőzmalom 3,4, a Láng Gépgyár 4, a Magyar Asphalt pedig 3,1 százalék hasznot hajtott minden befektetett száz pengő után.
Hullámvasúton a tőzsde
A kortársak nagy megnyugvására a fekete keddet nem követték újabb sötét napok: a tőzsde hamarosan életre kelt, s július elején ismét felfelé indultak az árfolyamok. A hosszt a nagy arányokban emelkedő vas-, szén- és bauxittermelés, a külkereskedelmi mérleg kedvező alakulása, a pompás terméskilátások, a külföldi börzék helyrebillenése és a külföldi
hitelezőkkel kötött méltányos megállapodások idézték elő. Mindez természetesen felbátorította a spekulatív tőkét, amely a szárnyalás reményében széles körű felvásárlásokba fogott.
A friss befektetések miatt ősz elején a vezető papírok ára két hét alatt óriási változáson ment keresztül: a Bauxit 41, a Salgó 31, az Urikányi 27, a Fegyvergyár 37, a Ganz 70, a Rima-Murányi 44, míg a Műtrágya 52 százalékkal emelkedett. Ám a jó világ ezúttal sem tartott sokáig: a spekuláció hamarosan kifulladt, s a börze őszre ismét a bágyadtság jeleit mutatta.
Mivel a "laikus közönség" nem rendelkezett túlzott mennyiségű szabad tőkével, a papírok lassú lejtőre kerültek. Az év végéig beállt közel 15 százalékos veszteséget az sem befolyásolta, hogy az ország abban az évben kimondottan jól teljesített.
A kortársak egyébként akkor kezdtek először komolyabban írni arról a tényről, hogy hiába zárkóztak el egymástól az egyes államok, a konjunkturális változások iránt igen érzékeny "pénzközpontok" lélektani összefüggése fennmaradt. A magyar piac például New York-i befolyása alá került - s ebből a "rabságból" csak a következő év közepére sikerült szabadulni.
Javuló eredmények
Ugyanakkor kár volna teljesen sötét képet festeni a hajdani budapesti "parkettről": a statisztikák ugyanis azt bizonyítják, hogy a börze évről-évre egyre fényesebb eredményeket produkált. Ennek igazolására pedig álljanak itt a leszállításra és átvételre került részvényekre vonatkozó adatok: 1933-ban 39, 1394-ben 34, 1935-ben 131, 1936-ban 306, 1937-ban pedig 304 millió pengő értékű papír cserélt gazdát.
Zárásként pedig vessünk egy pillantást a nemzetközi tőzsdeindex 1936-os és 1937-es mutatójára néhány város esetében: míg Budapest 64,3-ról 57,5-re rontott, Berlin 44,7-ről 46,7-re javított. Brüsszel roppant gyenge bizonyítványt tett le az asztalra: osztályzata 51,8-ról 44,9-re esett, de Amszterdam sem jeleskedett a maga 65,8-ról 60,9-re hullott, mínusz 7,4-es
mutatójával.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
