A Gamma Műszaki Rt.-t 1920 májusában alapította Dréger Károly elektro-, László Arthur gépészmérnök és Braun Zsigmond rokkant százados, kereskedő. A firma indulása nem sikerült a legjobban: az első évben közel százezer koronás veszteség keletkezett, melynek hatására az igazgatóság és a felügyelőbizottság lemondott.
Sikeres reorganizáció
Egy év múlva Juhász Zoltán és Juhász István átvette a csődbe jutott üzemet és négyszáz részvénnyel újraindította azt. Talán nem lesz érdektelen áttekinteni, ki mennyivel részesedett hajdanán: Dr. Juhász Andorné 350, Juhász Zoltán, Juhász István, Juhász Zoltánné, Karl Erzsébet és Báró Hazay Miklós öt-öt részvényt jegyzett, összességében kereken hatszázezer korona értékben.
Juhászék átalakították és kiegészítették a termékszerkezetet. A reorganizáció már az első évben eredményt hozott, bár nyereségként a könyvekbe került mintegy ötezer koronából osztalékra nem futotta. A cég 1923-ben már mintegy félmillió korona hasznot halmozott fel, de a szelvényvagdalók egyelőre hoppon maradtak. A firma időközben a Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. elnevezést vette fel.
Megsínylették a világválságot
A gazdasági világválság küszöbén a Gamma forgalma is visszaesett: a vállalat az ügymenet stabilizálása érdekében az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rt.-től jelzálogkölcsönt vett fel. 1929-ben az osztalék hatvan fillér lett, míg a haszon kereken 2400 pengő. Ebben az évben a forgalom mintegy háromszázezer pengőt tett ki.
Az igazgatósági beszámoló az 1930. szeptember 30-i közgyűlésen a légvédelmi műszerek gyártása terén elért nagy fejlődésről, a vasúti regisztráló sebességmérőkkel és műszaki mérnöki műszerekkel elért jó eredményről, valamint egyéb precíziós mechanikai gyártmányokról számol be.
Svédországi bemutató
1932-ben a gyár szabadalmát képező légvédelmi készüléket - minisztériumi engedéllyel - sikerrel mutatták be Svédországban. A nagy nemzetközi visszhang ellenére osztalékra ekkor sem futotta. A cégadatok alapján a forgalom bruttó 378.721, míg a nyereség 1.708 pengő lett.
A következő esztendőben - hála a külföldi megrendeléseknek - a nyereség 4.766 pengőre bővült, míg az osztalék hatvan fillér lett részvényenként. Juhász Zoltán, az igazgatóság elnökének beszámolója szerint 1936-ban 872.447 pengő volt a forgalom, míg az osztalék elérte a három pengőt. A háború küszöbén a vállalat 1.2 millió pengős forgalom mellett 48.773 pengő nyereséget és mintegy tíz pengő osztalékot tudott felmutatni.
Budapest ostroma során a vállalatot súlyos károk érték. Már éppen talpra állt, amikor 1948-ban államosították és szanálták. A profilrendezések során a Gammából 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat.
1960-ban az optikai profilt átadták a MOM-nak, és megkezdték a geofizikai és nukleáris műszerek gyártását. 1970-ben, immár Gamma Művekként a Telefongyártól átvették a rezgő- és szűrőkristályok előállítását. A vállalat fénykora a 70-es és 80-as évekre esett.
Az utolsó évek
A rendszerváltást követően a firma csődközelbe jutott, 1993-ban felszámolták, a dolgozókat pedig végkielégítéssel lapátra tették. Még ebben az évben harminc százalékos amerikai részvétellel létrehozták a Gamma Műszaki Kft.-t, mely rá egy évre részvénytársasággá alakult. A cég 1998-ban két leányvállalatot alapított, az Analcon és a Mechanikai Kft.-t.
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
