A minőségügi rendszerek alkalmazásának állandóan visszatérő kérdése, hogy mennyi idő alatt térül meg amunkára fordított költség és energia. Nagyon nehéz kimutatni az összefüggéseket például az ISO 9000-es alkalmazása és a vállalati eredményesség között. Leginkább az elmaradt haszon elvével szokták mérni, mennyire dolgozik minőségügyileg jól egy vállalat. A Hat szigma esetében van kézzelfoghatóbb mérőszám?
Az eddigi trend szerint a rendszert elsősorban olyan cégek vezették be, amelyek sok beszállítóval dolgoztak, s akiknek a felkészültsége alapvetően befolyásolja a kész termék minőségét. A legmesszemenőbb példa erre a nagy autógyárak esete, amelyek kivétel nélkül alkalmazzák mind a beszállítóiknál, mind saját munkájukban a Hat szigma követelményeit. Nagyon gyorsan átvették a módszert olyan nagy elektronikai cégek is, mint a Compaq, az Ericsson, a Nokia és a Philips néhány egysége. A tapasztalatok szerint - éppen azért, mert a munka konkrét, gyakorlati problémák megoldásával kezdődik - 30-60 nap alatt visszatérül az oktatás és bevezetés költsége. Ez annyit jelent, hogy a rendszer igen gyorsan önfinanszírozóvá válik. Hogy milyen megtakarítást lehet elérni általa, arra a General Electric szolgált nagyon szemléletes példával. Számításaik szerint egy fekete öves mester munkája náluk évente 175.000 dollár megtakarítást eredményez.
A Hat szigma nálunk való meghonosításáról hallani híreket. Valóban megpróbálkozik az Ön cége a magyarországi bevezetéssel?
Nem vagyok egyedül ebben a munkában. A Qualiprod Kft., az Oktáv Rt. és a David Hutchins International Ltd. konzorciumot hozott létre, és vállalaja a magyarországi oktatás és tréning megkezdését. Ennek gazdája a Közép-Európai Üzleti Akadémia lesz. Kezdetben ötnapos kurzus lesz, majd a hallgatók egy hónapig dolgoznak a problémamegoldás projektjén, ezeket az Üzleti Akadémia értékeli. Máris nagy az érdeklődés a kurzusok iránt, így többek között az ABB, az SCI Magyarország és a Videoton már komolyan fontolóra vette, hogy az első kurzusra benevez. Reméljük, hogy a szolgáltató cégek is felfigyelenek az új minőségfejlesztési lehetőségre. Legutóbb ugyanis az angol postánál dolgoztunk a meghonosításon, igen jó eredményekkel.
Forradalmian új módszer a minőségfejlesztésben
A 80-as évek végén Amerikából indult, Európában pedig a 90-es évek végén kezdett hódítani az a minőségfejlesztési metódus, amely Six Sigma néven vonult be a szakirodalomba. Magyarországon is egyre többeket érdekel és érint a rendszer, amelyet egy hazai konferencián David Hutchins professzor, a minőség tudományának egyik legismertebb európai képviselője ismertetett.
