Az államtitkár az Ernst and Young legfrissebb felmérését idézve közölte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlás mindössze négy százaléka jutott a kutatás-fejlesztési ágazatba 2001 és 2005 között. Ezekkel a ráfordításokkal az Európai Unió tagállamai közül 10. helyen állunk, az összes innovációs ráfordításból három százalékkal részesedve - tette hozzá.
A külföldi tőkén belüli innovációs részarányt legalább a hét százalékos uniós átlagig kellene emelni. 2006-2007-ben minden bizonnyal javul az innovációs ráfordítási arány, erre vonatkozó összesítés azonban még nem készült, fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint a vállalati innovációs ráfordítások bővítését elsősorban az elkövetkező hét évben rendelkezésre álló európai uniós pályázati támogatásokból lehet segíteni. A fejlesztéseket előremozdíthatja az állami befektetésösztönzési és kutatás-fejlesztési intézmények együttműködése is.
Úgy vélekedett, hogy a vállalati alapkutatásokra nem érdemes koncentrálni, mert azokat az anyacégek általában saját országukban végzik. Az alkalmazott kutatások, az alapkutatások piaci adaptációját viszont már a helyi cégekhez telepítik.
Magyarországon főként a szoftveripar és a gyógyszeripar területén jellemzők a vállalati kutatások, de az autóipar sem elhanyagolható jelentőségű - mondta Garamhegyi Ábel.