A keddi Nabucco-csúcs legnagyobb eredménye, hogy kimozdult a projekt a több éve tartó holtpontról - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konferenciát követő sajtóértekezleten. A résztvevő országok mindent megtesznek azért, hogy június közepéig elfogadják a kormányközi megállapodást, ezt követően megkísérelnek előzetes megállapodást kötni a forrásországokkal, emelte ki.
A költségek negyedét állná az EIB
Hozzátette: arra törekednek, hogy az Unió a Nabucco-programot a legfontosabb programjai között szerepeltetve finanszírozza is majd azt, legalább az induláshoz elegendő pénzzel. Az is az elképzelések közé tartozik, hogy létrehoznak egy politikai testületet, amely felügyelné a program végrehajtását.
Ami a projekt pénzügyi hátterét illeti, az Európai Beruházási Bank (EIB) a költségek 25 százalékát is hajlandó finanszírozni, a készülő kormányközi megállapodástól függően - jelentette ki Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank elnöke a csúcstalálkozón. A kormányközi egyezmény gondoskodik a jogbiztonságról - idézi az elnököt az MTI.
Tájékoztatása szerint az EIB pénzügyi tanácsadói már összeültek, de még korai elárulni a finanszírozási kérésre adandó választ. Megjegyezte, az EIB sok energetikai projektet támogatott már, hogy biztonságosabbá tegye az európai földgázellátást. Csak 2008-ban 48 milliárd euró hitelt helyezett ki, és ebből nagyon sok jutott energiaprojektre - mondta.
A csővezeték megépítésének költsége a legújabb számítások szerint elérheti a 9-10 milliárd eurót. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcson úgy vélekedett, hogy kétmilliárd eurós uniós támogatásra van szüksége a programnak.
Andris Piebalgs uniós energiaügyi biztos úgy nyilatkozott: szerdán délutánra megszülethet az Európai Bizottság döntése arról, kaphat-e 200-300 millió eurós uniós támogatást a Nabucco-projekt az induláshoz.
Az oroszok szkeptikusak
A Nabucco-vezeték tervével műszaki és gazdasági szempontból is gondok vannak – jelentette ki ezzel csaknem egyidőben Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkára. Ezen kívül a Kaszpi-tenger jogi státusza sem egyértelmű, és az is kérdéses, milyen gáz kerül a vezetékbe – tette hozzá.
Peszkov az Oroszország Hangja rádiónak adott interjúban hangsúlyozta: az Északi és a Déli Áramlat tervezett orosz gázvezetékek műszaki dokumentációja és számításai készen állnak, míg a Nabucco-vezeték tervével mind műszaki, mind gazdasági szempontból gondok vannak.
Hozzáfűzte: sokan úgy vélik, hogy Oroszország politikai okokból ellenzi a Nabuccót, de az elnök és a kormányfő már többször hangsúlyozta, hogy annál jobb, minél kevesebb politika lesz az energiahordozók szállításával összefüggő kérdésekben, s ha kizárólag pénzügyi kritériumok alapján hozzák meg a vonatkozó döntéseket.
Mindazonáltal Peszkov kijelentette, hogy azok a tervek valósíthatók meg, amelyeknek a legerősebb a műszaki és a gazdasági alapjuk. "Ha ebből a szempontból nézzük a terveket, a Nabucco számára több probléma is mutatkozik: egyrészt nem egyértelmű a Kaszpi-tenger jogi státusza. Másrészt milyen gáz kerül a vezetékbe? Türkmenisztánnak kellene szállítani a gázt, de az ország készleteit még nem határozták meg pontosan, és ez is probléma” – mondta Peszkov.
Ugyanakkor rámutatott: az Északi és a Déli Áramlat esetében konkrét lelőhelyekről és konkrét tartalékokról van szó. "Az orosz politika az, hogy minél több vezeték lesz, annál stabilabb lesz a helyzet. Kiválóan működik a Kék Áramlat, ez a gázválság idején nélkülözhetetlen volt. Mi vetettük fel az Északi és a Déli Áramlat terveit. A dokumentumok, a műszaki megalapozottságot bizonyító számítások készen állnak, jelenleg a különféle bürokratikus formalitásokon dolgoznak, és reméljük, hogy ezek a tervek hamarosan megvalósulnak" - közölte.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország nem hajlandó támogatni a Nabuccót, amennyiben halasztódik az ország felvétele az EU-ba, kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette: "Ez Ankara döntése. Szerintem nem logikus a tervet politikai kérdéshez kötni. Tételezzük fel, hogy felveszik Törökországot az unióba és kikövetelik tőle, hogy befektessen egy gázvezetékbe, amely aztán üres marad. Ezzel Ankara a török adófizetők pénzét olyan vezetékre fordította, amely nem fog működni. Az ilyen kérdések megítélésében gazdasági kritériumokból kell kiindulni” - idézi Putyin sajtótitkárát az MTI.
Az orosz kapcsolatot kockáztatják
Elemzők ezzel párhuzamosan már korábban figyelmeztettek arra, hogy a közép-ázsiai országok - attól tartva, hogy magukra haragítják Oroszországot - valószínűleg vonakodnak majd elkötelezni magukat az európai gázszállítások mellett, hacsak nem kapnak megbízható garanciát az EU-tól arra, hogy a Nabucco-projekt megéri számukra a kockázatot.
"A Nabucco-projekt minden egyes résztvevője Oroszországgal fenntartott kapcsolatát teszi kockára" – állítja az MTI híradása szerint Tanya Costelló, a londoni Eurasia Group igazgatója.
A tervezett 3330 kilométer hosszú, maximálisan 31 milliárd köbméter kapacitású Nabucco-vezeték a törökországi Erzurumból - Oroszországot és Ukrajnát kikerülve - szállítana földgázt Ausztriáig Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül, és iraki, iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni és egyiptomi földgázt juttathatna el Európába. A projekt 2009-2010-ben indulna és - korábbi elképzelések szerint - 2013-ra fejeződne be.
Az uniós energiaügyi biztos viszont kedden már úgy nyilatkozott, hogy 2013 helyett csak 2015-re valósulhat meg a terv.
A Nabucco-projektben eredetileg az érintett országokban működő gázipari vállalatok vesznek részt: a török Botas Corp., a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz SA, a magyar Mol és az osztrák OMV Gas International GmbH. A vezeték kiépítésére a cégek közös projekttársaságot alapítottak bécsi székhellyel, Nabucco Gas Pipeline International GmbH néven. A konzorciumhoz 2008-ban csatlakozott a német RWE energiacég.
Menedzsment Fórum
