Franciaország energiaellátásának már jelenleg is 80 százalékát az atomerőművek biztosítják. A francia parlament döntése nyomán 2012-ben helyezik üzembe a észak-franciaországi Flamanville-ben a jelenleg legkorszerűbb demonstrációs atomerőművet, az 1600 MW teljesítményű európai nyomottvizes reaktort (EPR), amely fokozatosan venné át a jelenleg 19 francia atomerőműben működő 58 reaktor munkáját.
A hagyományos reaktorokkal szemben ez az új fejlesztésű erőmű kettős külön-külön 1,3 méter széles külső vasbeton burokkal védi meg a környezetet egy esetleges leolvadás következményeitől, valamint négy, független biztonsági rendszerrel rendelkezik, amelyekkel a balesetveszély tizedére csökken. Emellett a tervezők szerint az EPR a fűtőanyag jobb felhasználását és sokkal kevesebb hulladéktermelést tesz lehetővé, amit viszont a nukleárisenergia-ellenes csoportok vitatnak. Az új típusú reaktor élettartama 60 év, a jelenlegi reaktorok 40 évével szemben.
A világon az első, ilyen típusú atomreaktor építése az Areva és a Siemens közös francia-német technológiája alapján Finnországban kezdődött el, de jogi viták miatt várhatóan a tervezettnél másfél évvel később, 2011-ben kezdi csak meg működését.
Franciaországban a második EPR megépítését júliusban jelentette be Nicolas Sarkozy államfő, csütörtök esti közleményében pedig megjelölte az építkezés kezdetének időpontját és pontos helyszínét is. A 2012-ben az EDF irányítása alatt meginduló építkezésben kisebbségi tulajdonosként szerepet kap a GdF-Suez, s az elnöki közlemény szerint más olyan partnerek is meghívást kapnak, amelyek érdekeltek a befektetésben és az elektromos energia szolgáltatásában. Ezzel először juthatnak szerephez a nukleáris energia termelésében magáncégek Franciaországban.
Az EdF és a GdF-Suez vezetői egyaránt üdvözölték "a nukleáris ipar számára kiváló hírt", s Sébastien Jumel, a normandiai Dieppe városának kommunista polgármestere pedig azt hangsúlyozta, hogy több ezer új munkahelyet fog teremteni a régióban az új atomerőmű várhatóan öt évig tartó építése.
A környezetvédő szervezetek ezzel szemben felháborodásuknak adtak hangot. A több, mint nyolcszáz egyesületet magába tömörítő Sortir du Nucléaire nevű atomenergia-ellenes mozgalom arra emlékeztetett, hogy Franciaország a decemberi poznani konferencián elkötelezte magát a megújítható energiák 20 százalékos részesedésében az ország energiafogyasztásában 2020-ra. Ez pedig az új ERP megépítésével nem lesz lehetséges. A France Nature Environnement szóvivője, Arnaud Gossement a France Info hírrádióban arról beszélt, hogy a nukleáris lobbin kívül a kormányzat egyetlen szervezetnek sem kérte ki a véleményét, s éppen az államfő által meghirdetett "zöld forradalom" alapelveinek és ígéreteinek mond ellent a nukleáris energia további fejlesztése.
Mivel az EdF az átlagosan most 22 éves hagyományos reaktorok élettartamát 60 évre kívánja meghosszabbítani, az ERP reaktorok elsősorban az energiaexportban és az elektromos gépjárművek fejlesztésében juthatnak majd szerephez.
MTI/Menedzsent Fórum