Korábban bemutattuk az üzleti hitelkártyákat, melyek alternatívája az üzleti folyószámla-hitelkeret. A kkv-k számára ez az eszköz is a cégek átmeneti likviditási zavaraira nyújt kényelmes és gyors megoldást.
A szakemberek szerint a folyószámla-hitelkeret megfelelő finanszírozási eszköz a vállalkozások napi likviditásának biztosítására, előre nem látható megrendelések esetén megoldást jelenthet a felmerülő készletfinanszírozási problémák kezelésére. Előnyeként ki kell emelni, hogy rendkívül egyszerű, sem adóhatósági igazolás, sem (ingatlan vagy más) fedezet nem szükséges hozzá. Az egyszerűségéhez tartozik, hogy a hitelbírálata általában gyorsított folyamatban történik.
A folyószámlához kapcsolódó hiteleket a bankok többnyire azoknak a törzsügyfeleknek biztosítják, melyeknek értékelhető – legalább egyéves – számlamúltja van. Új ügyfelek esetén többnyire azok számíthatnak ilyen forrásra, akik a hitelkihelyezéshez megfelelő ingatlanfedezetet tudnak biztosítani. A folyószámlahitel a számlavezető banknál a számlánkhoz kapcsolódó hitelkeret, és átmeneti likviditási zavarainkra nyújt kényelmes és gyors megoldást.
A folyószámla-hitelkeret megnyitásával a cégek automatikusan - külön rendelkezés nélkül - finanszírozási forráshoz jutnak a jóváhagyott hitelkeret erejéig, amennyiben a folyószámla egyenlegük nem ad kellő fedezetet átutalásaik és más tranzakcióik teljesítéséhez. A folyószámlára érkező jóváírások pedig automatikusan csökkentik az igénybe vett hitelkeret összegét.
A hitelkeret összegét a bankok állapítják meg a számlaforgalom függvényében, és az adott összegig mehetnek a cégek mínuszba. Természetesen a számlavezető bank havonta kamatot számol fel, ám ezt mindig csak az igénybevett hitelösszeg után kell fizetni.
A hiteleket a bankok forintban folyósítják, de szinte minden nagyobb pénzintézet esetében van mód arra, hogy euró vagy svájci frank alapú legyen a hitel.
A folyószámla hitelkeret igénylés két módon történhet:
- igénylés,
- a számlavezető bank ajánlja fel.
A bankok meg szoktak állapítani maximum és minimum hitelkeretet is. Előbbi az auditált éves beszámoló szerinti értékesítés nettó árbevételének és az adósminősítésnek a függvényében megállapított hitelkeret, amelytől nagyobb összeg nem vehető igénybe. A minimum esetében azt a hitelösszeget tekintik a bankok, amelytől kisebb hitelkerete az ügyfélnek nem lehet.
Nem a legkedvezőbb, de népszerű
Relatív népszerűsége elsősorban egyszerű igénybevételének köszönhető, mint a kedvező kamatozásának. A folyószámlahitelek ugyanis az átlagos hitelkamatoknál magasabb teherrel járnak az adósok számára. Ezt mutatja az MNB legutóbbi, a januári adatokat feldolgozó jelentése, mely szerint a vállalati (nem pénzügi vállalatok) forintban számon tartott hiteleinek átlagos kamatlába a folyószámlahitelek esetében 9,5 százalékot tett ki, míg a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké 8,79 százalék volt.
Ahogy azt korábbi írásunkban, a forint illetve devizahiteleket összehasonlító cikkünkben jeleztük, az euróhitelek kamatozása jóval kedvezőbb. Mindez igaz a vállalati hitelekre is. Januárban (a már idézett MNB adatok szerint) az euróban jegyzett folyószámlahitelek átlagos kamatlába 5,38 százalék volt. Érdekesség, hogy ebben az esetben az alternatívák már koránt sem olyan kedvezőek, mint a forinthitelek esetében. A folyószámlán kívüli legfeljebb egy éves futamidejű, fix kamatozású hitelek átlagos kamatlába 5,61 százalékot tett ki.
Az elmúlt hónapok nemzetközi pénz- és tőkepiaci bizonytalanságai miatt ugyanakkor igen valószínű, hogy a folyószámlahitelek népszerűsége növekedhet. A világszintű bizalmatlan légkör miatt a bankok nehezebben (drágábban) jutnak forráshoz, és költségeiket az is növeli, hogy egyre körültekintőbben kell eljárniuk az ügyfeleik átvilágítása során. A folyószámlahitelekhez - a banki kapcsolat folyamatossága miatt - egyszerűbb a cégenek hozzáférni, és ez a viszonylag könnyebben elérhetőség növelheti az ilyen állományt. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a hitelek drágulásának a magyar piacra történő begyűrűzése esetén a megnövekedett kiadások egy részét a pénzintézetek kénytelenek az ügyfeleikre hárítani. Az áremelkedés mértékét (kamatok növekedését) ugyanakkor a banki szakemberek szerint egyelőre igen nehéz megítélni.
