Jadranka Kosor és a magyar miniszterelnök a horvát fővárosban főként gazdasági témákról, elsősorban az energiabiztonság erősítését szolgáló közös gázvezeték-összeköttetésről tárgyalt, de napirendre került Horvátország tervezett európai uniós csatlakozása is. Bajnai Gordon a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta: Magyarországon - amely a negyedik legnagyobb befektető Horvátországban - nemzeti konszenzus van abban, hogy szomszédunkat mind gazdaságilag, mind külpolitikailag támogatni kell.
Bajnai Gordon az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a jövő év közepén teljes kapacitással üzemelő közös gázvezeték magyar oldali beruházása mintegy 100 millió euróba kerül, amelynek egy részét uniós forrásból fedezik. Kezdetben a Magyarországról Horvátországba irányuló szállítást teszi lehetővé, de a Krk-szigetre tervezett cseppfolyósgáz-terminál megépültével alkalmas lesz a magyar irányba történő szállításra is.
A magyar kormányfő beszélt arról, hogy Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai Jadranka Kosor bő fél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta felgyorsultak. A demokrácia kiszélesítését, a korrupció elleni határozottabb fellépést és a gazdasági válság kezelését illető döntések alapján az integrációs folyamat az idén befejeződhet, és Magyarország reményei szerint a csatlakozási szerződést a magyar uniós elnökség idején, a jövő év első felében aláírhatják.
Jadranka Kosor a tájékoztatón közölte: Magyarország rövidesen szakembereket küld Zágrábba, az uniós előcsatlakozási alapból érkező 3,5 milliárd eurós pénzügyi csomag felhasználásának előkészítését segítendő. A horvát kormányfő hangsúlyozta, hogy országa számára az idén a legfontosabb kérdés az uniós tárgyalások lezárása, amelyhez kapcsolódóan módosítani kell az alkotmányt, és ki kell terjeszteni az együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában.
A megbeszélések gazdasági vetületét illetően említést tett a turizmusról is, amely Horvátország számára húzóágazat. Elmondta: tárgyaltak arról, hogy miként lehetne növelni a Magyarországról Horvátországba érkező turisták számát, mert ezen a területen - a gazdasági helyzetre visszavezethetően - tavaly némi visszaesés mutatkozott.
Jadranka Kosor közölte: az energetikai témájú tárgyalásokat a két ország gazdasági miniszterei is folytatják. További kormányfői megbeszélésekre is sor kerül február 24-e és 26-a között Budapesten, a V4-ek más államokkal kibővített energetikai konferenciáján.
A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Bajnai Gordon a Mol és az INA kapcsolatáról, valamint az ezzel összefüggésben indult horvátországi korrupciós vizsgálatokról is beszélt. Elmondta, hogy a Mol "jó polgára szeretne lenni" Horvátországnak, ahol fontos és hosszú távú szerepet kíván játszani az ország fellendítésében és energiabiztonságának megteremtésében. Hozzátette, hogy információja szerint a Mol - a horvát sajtóhírekkel ellentétben - nem szándékozik bezárni az INA kezében lévő sisaki olajfinomítót, ahol a hét végén egy robbanás miatt tűz ütött ki. A Zágrábtól délre eső Sisak olajfinomítóját és a Fiuméban (Rijeka) lévő másik finomítót illetően jelentős fejlesztéseket tervez a Mol.
Ugyancsak egy felvetés kapcsán szólt arról, hogy a horvát Podravka nemrég napvilágra került korrupciós ügyeit vizsgáló hatóságok számára a Horvátországban is jelen lévő OTP bank minden szükséges dokumentumot eljuttatott a magyar hatóságokon keresztül.
MTI
