Járai Zsigmond kereskedelmi bankok vezetőivel tárgyalt

Missura Gábor, az MNB szóvivője a hírt megerősítette, de arról nem kívánt információt közölni, hogy a találkozón miről is volt szó. Ám a hírek szerint a fő téma a hazai pénzügyi rendszer normális működésének biztosítása volt.

László Csaba pénzügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy a január közepi forintsáv elleni spekuláció idején beáramlott forró pénz még mindig Magyarországon tartózkodik. Kifejtette: a forint árfolyam elleni spekuláció teremtette krízishelyzetre a jegybank és a kormányzat jó választ adott, azzal azonban szembe kell nézni, hogy a spekulációs pénz jó része még itt van és akadályozza a pénzügyi rendszer hatékony működését.

A mintegy 1.000 milliárd forintra tehető pénzmennyiség kiszorítására az MNB már számos intézkedést hozott. Így 100 milliárd forintos korlátot vezetett be a nála 6,5 százalékos kamatra két hétre elhelyezhető betéteknél. Ez a betét azonban - "végső menedékként" - a kereskedelmi bankok fölös likviditásának lekötésére és nem a spekulációs tőke tárolására szolgál. A 100 milliárdos korlát megakadályozza ugyan, hogy a spekulánsok kedvező kamatozással tartsák pénzüket az MNB-nél, de egyben megnehezíti a normális kereskedelmi banki működést is.

Az MNB - ugyancsak a spekuláció visszaszorítása érdekében - az egynapos jegybanki betét kamatát a korábbi 6,5 százalékról 3,5 százalékra mérsékelte. Ez a spekulációs befektetőknek károkat okoz, hiszen csak nagyon alacsony kamathoz jutnak, de az intézkedés a kereskedelmi bankok számára is igen hátrányos. Mivel látható, hogy az eddigi intézkedések a spekulációs kísérletek visszaszorítására elegendőnek bizonyultak, de a forró pénz kiszorítására nem, így a jegybank valószínűleg arra kényszerül, hogy újabb lépéseket tegyen. Minden bizonnyal e lépések egyeztetése is témája volt a csütörtöki megbeszélésnek, már csak azért is, mert ezek a kereskedelmi bankok normális működését hivatottak biztosítani.