Váncza József 1904-ben költözött a fővárosba Miskolcról. A férfi - patikus apját követve - 1922-ben szerzett gyógyszerész diplomát, majd a Kálvária téri családi patikában helyezkedett el.
Emberkísérletek a nyóckerben
Már az egyetemen is kitűnt kísérletező kedvével, így érthető, ha a VIII. kerületi üzletben is tovább folytatta vegyipari kutakodásait: zárás után beült a laborba, s változatos alapanyagokból új, korábban ismeretlen élelmiszereket próbált meg létrehozni.
Váncza három éves munkával rengeteg puding- és parféport, vaníliás és citromos cukrot, valamint eltérő tápértékkel bíró tápszert készített, melyeket jobb híján barátain és családján próbált ki. Az ifjú 1925 tavaszán jegyezte be első önálló vállalkozását, azonban ez év szeptemberére már társult Feigl Gyulával, aki később nevét Fóthy Gyulára magyarosította. A firma termékeinek grafikáját 1925 márciusában védték le.
Első, leghíresebb és máig a cég védjegyének tekinthető találmányuk a sütőpor volt. A Váncza sütőkrémpor két esztendő alatt meghódította a magyar konyhákat - annak ellenére, hogy dédnagyanyáink már korábban is számtalan hasonló termék közül választhattak.
Bővült a kínálat
A társaság telephelyét 1929-ben az V. kerületi Korponai utca 4. alá tették át. Az üzem kínálatában a harmincas évek derekán már keksz- és ostyafélék is szerepeltek. A bővülést legjobban a foglalkoztatotti létszám alakulása illusztrálja: 1926-ban öt, a húszas évek végén harminckettő, míg 1936-ban már közel száz embernek adtak munkát. A háború alatt a forgalom visszaesett, így az ostrom előtt már csak tizenhét alkalmazottjuk volt.
A vállalat a harmincas évek elején egy rosszul megtervezett üzlet miatt kis híján csődbe ment, ám egy külön egyezség révén sikerült elkerülni a katasztrófát. Érdemes megemlíteni, hogy Váncza társa, Fóthy Gyula nem kimondottan a vegyészetben, hanem a villamossági cikkekben utazott - ennek ellenére (vagy inkább pont ezért) a férfiak prímán megértették és kiegészítették egymást. A társaság 1941-ben újjáalakult: ekkor törzstőkéjét 12 ezer pengőben jelölték meg. Egy év múlva ezt 72 ezer pengőre emelték.
Felszámolás 1948-ban
A háború után, az inflációs évek alatt Vánczáék - mint annyi magyar sorstársuk - folyamatos likviditási gondokkal küszködtek, de a ma is használatos fizetőeszköz 1946-os megteremtésének idejére már stabilizálták helyzetüket. A vállalat alaptőkéje 1947 elején kereken nyolcvanezer forintra rúgott.
Egy 1948 május első napjaiban papírra vetett minisztériumi rendelet alapján a firma termékeit Váncza József Sütőporüzem megjelöléssel forgalmazhatta. A kft.-t 1948. december 29-én számolták fel: az utód már Sütőpor Gyár néven forgalmazta cukorkáit, vitamintablettáit és italporait.
Váncza József 1956-ban bekövetkezett halála után özvegye, Váncza Józsefné kisiparosként vitte tovább a családi vállalkozást.
A Váncza-örökösök 1988-ban megállapodtak a Szilasmenti Mgtsz-szel a titokban tartott szabadalmi leírás átadásáról, valamint a névhasználatról, így a Váncza-termékek ismét visszatértek a boltok polcaira.
Lázin Miklós AndrásMenedzsment Fórum
