1997-ben az Európai Parlament határozatot hozott arról, hogy a megújuló energiák részesedése 2010-re érje el 12%-ot az Európai Unióban . Az EU Bizottság 5. K+F keretprogram-javaslata 1999-2003 közötti időszakra 14 milliárd ECU-t szán kutatásra és technológiafejlesztésre, ebből az energia, környezet és fenntarthatóság programra 2,048 milliárd ECU-t juttat.
Hazánk Kyotóban, 1997 decemberében 6%-os csökkenést vállalt az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2008- 2012 közötti időszakra - az 1985-87 bázisidőszakhoz képest. Az Országgyűlés által 1995-ben elfogadott és jelenleg átdolgozás alatt álló energiapolitika alapelvei között szerepel: az energiatakarékosság és a környezetvédelem integrált megvalósítása. Az energiapolitika tervei szerint az ezredfordulót követően, Magyarországon 5-6 százalék körülinek kell lennie a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználáson belül.
Hazánk földrajzi fekvésénél fogva kedvező helyzetben van akár a nap vagy a szélenergia kiaknázására. A megújuló energiaforrások jelentős szerepet játszhatnak az ország energia-szükségletének biztonságosabb ellátására. A 2. táblázat bemutatja a megújuló energiaforrásokat, ezen belül a keletkező vagy rendelkezésre álló, a potenciálisan felhasználható, valamint a jelenleg hasznosított mennyiségeket.
A 2.számú táblázatból látható, hogy a megújuló energiaforrások, s ezen belül is a napenergia hasznosítás lehetőségei kiaknázatlanok még ma Magyarországon.
"Az IPCC becslése szerint a fosszilis tüzelőanyagok gazdaságilag versenyképes alternatíváinak erőteljes fejlesztése révén kétharmadával kisebb költséggel lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást, az 1990-es szint alá.
Az ország 1994. évi légszennyezési adataiból és az energia mérlegéből kiszámítható, hogy minden PJ energia-megtakarításával 61360 tonna CO2, 743 tonna CO, 711 tonna SO2, 180 tonna NOx és 149 tonna por nem kerül a légkörbe és mentesíti azt a további szennyezéstől.
A fosszilis tüzelőanyagok ára a korábbi keleti blokk országaiban változott a legnagyobb mértékben. Egy átlagos magyar állampolgár évente 3 tonna kőolajnak megfelelő energiamennyiséget fogyaszt. Az Európai Uniós csatlakozással az eddig államilag szabályozott energiaárak részleges felszabadítása kezdődik el. Ez az jelenti, hogy az EU 1996/92 és az 1998 / 30 direktívának megfelelően az ország energiapiacát 30-33%-ban meg kell nyitni a külföldi szolgáltatók előtt. A területi megosztottságból származó monopol helyzet megszűnik, az energiapiacon is megjelenik a szabad verseny. Ez pedig fogyasztói szempontból konkrétan azt jelenti, hogy a választásra nem jogosult fogyasztó az energia árak ugrásszerű emelkedésére számíthat.
Kiaknázatlan energiaforrások
Földünk egyik globális problémája, az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése a légkörben. Az elmúlt 150 évben, a levegőben lévő dinitrogén-oxid 13%-kal, a széndioxid mennyisége 28 %-kal, a metán koncentrációja 50%-kal emelkedett Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változásával módosulnak az éghajlati rendszer sugárzási viszonyai. A megváltozott sugárzási viszonyok hatására a földfelszíni légréteg átlag hőmérséklete emelkedik. Az okok elsősorban az energiatermelésben és az energia felhasználásban keresendők.
