Kedden bebizonyosodott: lehet erőből kormányozni, csak nem biztos, hogy érdemes. A nemzetközi partnerek ugyanis jobban szeretik, ha az ő véleményüket is kikérik, mielőtt végleges döntést hoznak. Márpedig egyelőre ők diktálják a feltételeket, hiszen aki fizet, az húzatja a nótát.
Először az Európai Központi Bank (EKB) meszelte el a magyar kormányt, ezzel máris romba dőlt Orbán Viktor egyik bástyája, hiszen a választások óta ráncba akarta szedni Simor András jegybankelnököt. Most viszont kiderült, hogy bármennyire szeretné a kormány, önkényesen nem lehet havi kétmillió forintban limitálni az MNB vezetőjének fizetését, mivel az sértené a jegybank függetlenségét.
Az EKB tehát nemet mondott a kormánynak, nem is akárhogyan: az egyszerű nem mellett még oda is szúrt egyet, hiszen kifogásolta, hogy a kormány csak július elsején kezdeményezett egyeztetést az ügyben, közben viszont nem indokolta meg kellőképpen, miért kell sietni annyira a döntéssel. Az ok, hogy a parlament csak július 19-ig ülésezik, nem volt elegendő.
Néhány órával később jött a hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is berágott a kormányra, mivel kész tények elé állította az idei adócsomaggal kapcsolatban. Délután Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár cáfolta az index.hu értesüléseit, melyek szerint megakadtak volna a tárgyalások a kormány és a Valutaalap között. "A gazdasági törvénycsomagról pedig a jövő heti zárószavazásig van még idő egyeztetni az IMF-fel" - mondta az államtitkár. Ez a mondat azért mégiscsak arra utal, hogy nincs minden rendben, optimális esetben ugyanis nem kellene még az utolsó pillanatban is egyeztetni.
A hírek szerint a Valutaalap leginkább a bankadó mértékét kifogásolta, azaz eredményes lehetett a külföldi tulajdonú bankok lobbija a szervezetnél. Azt már korábban sejteni lehetett, hogy a magyar bankadó kapcsán könnyen csapdába kerülhet az IMF, hiszen ha engednek a kormánynak, akkor a bankok zúgolódhatnak. Márpedig több európai nagybank is állami segítséget kapott tavaly a válság közepette, a kormányok viszont nem biztos, hogy örülnek neki, ha az ő pénzükből akarják rendbe tenni Orbánék a magyar költségvetést. Ellenkező esetben viszont a kieső pénz a büdzséből fog hiányozni, így nehezen lesz tartható a 3,8 százalékos idei hiánycél.
Nem valószínű, hogy az EKB-nek és az IMF-nek a magyar kormány intézkedéseivel lenne baja, hiszen a hiány lefaragását mindenhol üdvözlik. Egész egyszerűen azt próbálják jelezni, hogy igényt tartanak a beleszólásra. Talán nem voltak szerencsések azok a kormányzati nyilatkozatok az egyeztetés előtt, melyek szerint a bankadó "kőbe van vésve", "nincs benne mozgástér".
A jövőre nézve két kérdés van: sikerült-e kellőképpen tudatosítani az Orbán Viktor vezette magyar kormányban, hogy ez a stílus "nem menő" Európában, illetve ha nem, akkor milyen retorziókra számíthatunk. Hiszen elvileg a kormány ősszel egy újabb IMF-hitelmegállapodásra készül, ahhoz viszont két félre lesz szükség.
BK
Menedzsment Fórum
