Kormánystratégia készül a hamisítók ellen, mert "a társadalom és a jogalkalmazó szervezetek a hamisítás tekintetében nem mutatnak kellően elítélő magatartást, sőt sok esetben elfogadják és használják a hamis termékeket" - mondta Kondorosi Ferenc, "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos az MTI-nek. Hozzátette, hogy sok esetben ma még nem állnak rendelkezésre pontos adatok az egyes hamisítások részarányáról Magyarországon. A stratégia céljai között ezért szerepel, hogy összegyűjtse a hamisítással összefüggő jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatokat és egy mindenki számára elérhető adatbázist hozzon létre - mondta.
A kormányprogramot az idén márciusban alakult Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) dolgozza ki. A testület azt is célul tűzte ki, hogy áttekinti a jogszabályi környezet és a jogalkalmazás kérdéseit, s ha szükséges, módosításokat, új eszközök és intézkedések bevezetését kezdeményezi. A kormányszerv különös figyelmet fordít az élelmiszeriparra, a gyógyszeriparra és a kreatív iparágakra (zene- és fimgyártás), mert ezeken a területeken a jogsértések súlya és mértéke azonnali intézkedést sürget - mondta a kormánybiztos.
Az International Chamber of Commerce (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) 2007. évi becslése alapján a szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések által érintett ágazatok (élelmiszeripar, gyógyszeripar, kozmetikai ipar, autó-és repülőgép-alkatrészgyártás, zeneipar, filmipar, szoftveripar, ruházati ipar) éves vesztesége eléri a 600 milliárd dollárt. A Centre for Economics and Bussiness Research független londoni gazdasági előrejelző intézet felmérése szerint évi 17.000 munkahely szűnik meg a szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések miatt.
Az Európai Unióban fellelt hamisítványoknak az összes eladott termékhez viszonyított aránya ágazatonként különbözik: a szoftveriparban a legmagasabb 39 százalék, a ruházati iparban 20 százalék, a filmiparban 16 százalék, a zeneiparban pedig 15 százalék ez a ráta.
Magyarországon az elmúlt tíz évben esetenként több tízmillió, gyakran több százmillió forint értékben került a kereskedelembe hamis áru. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2006. évi jelentése szerint a szürkegazdaság nagysága eléri a GDP 15-20 százalékát - mondta Kondorosi Ferenc.
