Valaska József elmondta: éppen az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése érdekében, a magyar erőművek közül először szerelték fel kéntelenítő-berendezéssel a visontai üzemet, illetve olyan zagykezelési technológiát alkalmaznak, ami kizárja a vízbázis szennyezését. Az elképzeléseik között szerepel az energiahordozó megújítása érdekében úgynevezett energiaerdők telepítése a rekultivált bányaterületeken - mutatott rá.
Arról is beszámolt, hogy a fosszilis, lignitalapú tüzelőanyaggal működő erőmű potenciális bázisa lehet a hulladék anyagok energiacélú felhasználásának is. Példaként említette, hogy tárgyalásokat folytatnak Budapest önkormányzatával a fővárosban keletkező szennyvíziszap egy részének megsemmisítéséről.
Közlése szerint, az erőművi technológia 5 százaléknyi, a lignittől eltérő fűtőanyag felhasználását teszi lehetővé anélkül, hogy túllépnék a széndioxid-tartalmú gázok kibocsátására vonatkozó határértéket. Ezek szerint az évi 8 millió tonnányi fűtőanyagon belül 400.000 tonnányi fokozott környezeti terhelést jelentő ipari és mezőgazdasági hulladékot képesek elégetni.
Az önkormányzattal folytatott tárgyalások szerint 100 ezer tonnányi szennyvíziszap elégetését vállalná az erőmű, ugyanis az uniós előírások szerint 2008-tól ez az anyag már nem kerülhet a Dunába - mondta Valaska József.
Környezetkárosítás: csak lassan sikerül csökkenteni
A gazdasági tárca energetikáért felelős helyettes államtitkára szerint Magyarország 2010-re képes lesz a kiotói jegyzőkönyvben vállalt szintre csökkenteni a klimatikus változást okozó gázkibocsátást.
