Ennek kiküszöbölésére a cikk végén mellékelem a 2012. évi CCXX. törvényt, ami azonban még több kérdést vet fel, mint eredetileg gondoltam volna. A korábbi pontatlanságért elnézést kérek, azt alább próbálom javítani.
Az alapvető kérdések továbbra is fennmaradnak:
- miért nem valamiféle munkahelyteremtéshez, működőtőke befektetéshez kötjük a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország (hogy az növelje a gazdasági teljesítményt)?
- ha mégis inkább állampapírbefektetéshez kötjük, akkor ezt miért nem az állam árusítja (az Államadósság Kezelő Központ kifejezetten jól működő intézmény)?
- miért van szükség ehhez közvetítőszervekre?
- és végül: ha már mégis vannak közvetítőszervek, akkor miért nem Magyarországon bejegyzett, itt adót fizető cégek ezek, miért offshore entitások (ahol a nyereség adómentesen kerül majd valakikhez)?
Azaz továbbra is fennáll a kérdés, hogy miért kell komoly extraprofitot biztosítani a magyar letelepedés kapcsán offshore cégeknek? Ezek a kérdések változatlanok.
És most nézzük a törvényt.
Kiderül belőle, hogy a letelepülni vágyó NEM állampapírt vesz, hanem az offshore cég által kibocsátott vállalati kötvényt/részvényt/befektetési jegyet/valamilyen értékpapírt, aminek a névértéke 250 000 euró. Az offshore közvetítő vállalkozás pedig megveszi a magyar állam által kibocsátott 5-éves diszkont állampapírt, aminek a névértéke 250 000 euró, de diszkontpapírként ez alatt az ár alatt kerül kibocsátásra, 1,5%ponttal az éppen uralkodó hozamszint alatt.
Mi történik tehát? Ehhez segítségül hívtuk a már működő "Hungarian State Special Debt Fund honlapját": //immigration-hungary.com/
Habár nem teljesen világos még mindig számomra pontosan, de nagyjából így nézhet ki a leírások szerint: az érdeklődő besétál az offshore céghez, és megveszi az offshore cég részvényeit/befektetési jegyeit 250 000 euró értékben (The Fund has been structured as an open-ended investment fund to allow eligible investors to collectively invest in Residency Bonds as set out in its Memorandum and Articles of Association...Investors are required to subscribe to the Fund’s shares with a lock-up period of around 5 years. The minimum initial investment by each subscriber is Euro 250,000. Shares will be 100% redeemable i.e., the entire investment amount) when the lock-up period ends.) Plusz kifizet 40 000 eurót ügyintézésére. Ez 290 000 euró. Ebből a cég megveszi a jelenleg kb. 220 000 euróba kerülő állampapírt, és 5 év múlva visszaadja a delikvensnek a 250 000 euróját. Az, hogy eközben milyen költségeket számít még fel, számomra nem derült ki.
Érdekesség, hogy a törvény abszolút nem szabja meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 000 eurós névérték a fix. A költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja. Azaz nagyjából a közvetítő vállalkozásra van bízva, hogy mennyi pénzt szed be egy-egy jelentkezőtől szolgáltatásaiért cserébe. Tehát továbbra is az látszik, hogy offshore cégekben fog jelentős, többmilliárdos nyereség lecsapódni a magyar letelepedésért. Az, hogy pontosan mennyi, a cégtől függ, lehet kevesebb és több is mint fejenként 70 000 euró.
A fő kritika azonban azért ért, mert azt állítottam (már korábban is), hogy ez a magyar államnak nem túl jó biznisz. Továbbra is ezt állítom. A törvény alapján letelepülőnként öt éven át kb. éves bő egymillió forint kamatelőnyt élvez a magyar állam a devizafinanszírozáson, és ez az amiről pár napja tévesen írtam, tehát most javítom: a magyar állam a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna. Azonban a várhatóan nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve nettó módon az állam a letelepülőkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek, szemben ezzel az éves bő egymillió forint kamatelőnnyel.
A vége tehát ugyanaz továbbra is, mint eddig: Magyarország az egész hercehurcán nagyjából nettó módon semmit nem keres, a közvetítőcégek viszont elég sokat. Ezzel a témát nagyjából befejeztem, visszaevezek inkább a nemzetközi tőkepiacokra, az sokkal érdekesebb, és azon talán mi, befektetők is tudunk pénzt keresni. Végülis, ahogyan X-Nyugdíjas kolléga szokta mondani: nem akadémikusok vagyunk, hanem konkrét, számszerűsíthető eredményeket kellene elérnünk, pénzt keresni a bennünk megbízóknak...
2012. évi CCXX. törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról
1. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 28. §-a a következő (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Egyéb célból kaphat tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, és teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeket.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 000 euro névértékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírral, amely vállalkozás megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
aa) kizárólag az államháztartásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel 250 000 euro névértékű, erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű, kamatszelvény nélküli olyan magyar államkötvénybe fektet be, amely államkötvény vonatkozásában a kibocsátó azt vállalja, hogy a futamidő végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvény kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon kerül kibocsátásra, ahol a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék,
ab) szerződéses jogviszonyban áll az aa) alpontban meghatározott tevékenység vonatkozásában az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel,
ac) kizárólag névre szóló értékpapírt bocsát ki, és
ad) az adott ország joga szerint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel, és
b) a kérelmező csatolja az a) pont szerinti vállalkozás arra vonatkozó - végleges és visszavonhatatlan - nyilatkozatát, hogy a kérelmező tartózkodási engedélye kiadásától számított 45 napon belül a kérelmező befizetéséből lejegyzi az a) pont aa) alpontja szerinti államkötvényt, legalább 250 000 euro névértékben.
(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott szerződés megkötésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás jogosult.
(6) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága országonként csak egy vállalkozást hagyhat jóvá.
(7) Az (5) bekezdés szerinti jóváhagyást vissza kell vonni, különösen ha a vállalkozás valótlan adatot szolgáltat, vagy a lejegyzési kötelezettségét megszegi.
(8) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága a jóváhagyás visszavonásáról értesíti az idegenrendészeti hatóságot és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t. A jóváhagyás visszavonása esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a (4) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szerződést felmondja.
(9) A tartózkodási jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap tizedik napjáig összesített adatszolgáltatást nyújt az idegenrendészeti hatóság részére, amely adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt. Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozás által szolgáltatott adatokat 6 évig kezeli.
(10) A tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha hozzá kapcsolódó állampapír lejegyzése a (4) bekezdés b) pontjában előírt határidőn belül nem történt meg.
(11) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásban - a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével - a jogi képviselet kötelező.”
2. § A Harmtv. 35. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[35. § (1) Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és]
„e) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik az e törvény 28. § (3) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedéllyel;
f) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik tartózkodási engedéllyel és letelepedéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik.”
3. § A Harmtv. 111. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályait.”
4. § Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.
