A Kopint-Tárki és a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által az idén tavasszal készített vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a banki hitel megléte önmagában jelentősen befolyásolja a késedelmes fizetést. Ha ugyanis egy cég jelentősebb hitellel rendelkezik, akkor nagyobb valószínűséggel késedelmesen fizet partnereinek, mert első a bank.
A megkérdezett cégek (314 vállalat vezetője válaszolt a kérdésekre) legnagyobb arányban értelemszerűen először kiadásaikat mérsékelték, majd 36 százalékuk a beruházások elhalasztásról számolt be, közel harmaduk pedig leépített, illetve béreket csökkentett - ilyen intézkedésekre épp a bankhitelekkel rendelkező cégeknek volt elsősorban szükségük. A válságnak nincs vége: a vállalatok 20 százaléka készül a jövőben bércsökkentésekre a felmérés szerint, melyet a Napi Gazdaság idézett.
A cégek 45 százaléka kísérelte meg likviditási helyzetét javítani a kinnlevőségek behajtásával, míg hitelfelvételi szándéka a válaszadók egyharmadának volt, ám a kölcsönkérelmek közül a bankok csak minden másodikat bírálták el kedvezően, pontosabban olyan feltételekkel, amelyek vállalhatóak voltak a cégek számára. A bankok jellemzően a régi ügyfelek már meglévő hiteleit újították meg.
A hazai kis- és közepes vállalkozások óvatosabban bántak a devizahitelekkel, mindössze a vizsgált cégek 9,3 százaléka vett fel ilyen kölcsönt úgy, hogy arra nem volt exportfedezete, a túlnyomó többség nem vállalt felesleges devizakockázatot. A nem exportáló cégek esetében jellemzően a kereskedelemben érintettek csábultak el az olcsóbbnak tűnő devizahitelektől.
Tovább árnyalja a képet, hogy devizahitelt többnyire olyan cégek vettek fel, amelyeknek a tulajdonosi köre részben vagy teljesen külföldi - vagyis ezek a cégek a tulajdonosi körük révén rendelkeznek devizaforrásokkal. A devizakitettséggel bíró cégek a válságra a beruházások és a bérek befagyasztásával reagáltak, írja a Napi Gazdaság.
