Orville csak annyiban tűnt ki a Wright család öt gyermeke közül, hogy kiskorában rossz magaviselete miatt kicsapták az iskolából. Más rosszaságra nem volt módja, mert apja egy protestáns egyház püspöke volt, így fiai nem dohányozhattak, nem ihattak alkoholt, meg sem nősültek és munkahelyükön is mindig kifogástalan öltönyt kellett viseljenek.
Orville és nála négy évvel idősebb bátyja, Wilbur a gyakorlat embere volt, így egyetem helyett - lévén Orville biciklibajnok is - kerékpárjavító műhelyt nyitottak. Nem sokkal később rabul ejtette képzeletüket a repülés, és kísérletezni kezdtek, a formális képzés hiányát megérzéssel és fáradhatatlan próbálkozással pótolták.
A Flyer névre keresztelt "szárnyas biciklit" a lassú és nehéz gőzgép helyett általuk konstruált belsőégésű motorral hajtották meg. A 12 lóerős, négyhengeres-négyütemű energiaforrás tömege alig haladta meg a negyven kilogrammot, a szintén saját tervezésű két fa légcsavart biciklilánc hajtotta; a Flyernek az induláshoz katapult adta a lendületet. A kétfedelű, vékony oszlopokkal és merevített huzalokkal szilárdított faszerkezetű szárnyakat impregnált vászonnal vonták be, előre tették a magassági, hátra az oldalkormányt, és feltalálták a kormányzást lehetővé tévő csűrőlapokat is. A repülés élményét nagyban rontotta, hogy a pilótának csak igen kényelmetlen helyzetben, hason fekve jutott hely, a két kormányt kezével, a csűrőlapokat csípőjével kellett irányítania.
Az első motoros repülésre 1903. december 17-én 10 óra 35 perckor, az észak-karolinai Kill Devil Hillsnél került sor. Elsőként Orville ült, illetve feküdt a pilóta helyére és 2-3 méter magasan 12 másodpercig maradt a levegőben. A Flyer a legsikeresebb kísérlet során majdnem egy percig volt a levegőben és irányított útja során 255 métert tett meg.
A korszakos jelentőségű eseménynek alig öt szemtanúja volt és a sajtó teljes közönye övezte. Még 1905-ben is csak azért írtak róluk, hogy a lapok feltehessék a kérdést: csalók vagy repülők (Liars or Flyers)? Holott ekkor a Wright-testvérek a megrongálódott Flyer utódán (amely ma a washingtoni repülési-űrkutatási múzeumban látható) már több mint félórát tudtak egyhuzamban a levegőben tölteni, s eközben 40 kilométert tettek meg.
A feltalálók 1906-ban (immár a szabadalom birtokában) léptek a nyilvánosság elé, ekkor már utasokat is vittek magukkal; érdekesség, hogy a két fivér csak egyetlen alkalommal, 1910-ben repült együtt. Orville számos kitüntetés birtokosaként megélte, hogy szobrot állítsanak neki, 1948. január 30-án hunyt el. Wilbur nem volt ilyen szerencsés: őt 1912. május 30-án elvitte a tífusz.
MTI
