A tapasztalatokról Tóth Antalné, a zalaegerszegi regionális SAPARD-iroda részlegvezetője adott áttekintést a Zala megyei területfejlesztési tanács ülésén. Kiemelte: tartalmilag és formailag egyaránt színvonalas volt a beadott pályázatok többsége, a 149-ből 61-et kellett elutasítani.
A legkisebb népességű Zalából 57, míg Győr-Moson-Sopron megyéből 54, Vasból 38 pályázatot adtak be. A legtöbb - szám szerint 77 - igény a vidéki infrastruktúra fejlesztésre érkezett, ezek jelentős része mezőgazdasági utakat jelöl meg. Gazdálkodáshoz szükséges épületek létesítéséhez 39-en, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásához, értékesítéséhez 23-an pályáztak támogatásra, míg gépbeszerzésre 10-en.
Tóth Antalné elmondta: a pályázók 2,88 milliárd forintnyi igénye 2 év támogatási keretének felel meg és segítségével 5,9 milliárd értékű fejlesztést kívánnak megvalósítani. A megyék közül a győr-moson-soproniak kérték a legmagasabb, az össz igények 38 százalékát kitevő pénzügyi támogatást. Ugyanis legtöbben élelmiszer feldolgozásra pályáztak, aminek maximum 100 millió forint a támogatási összege. A zalai és a vasi pályázókhoz fűződik az összes támogatási igény 32, illetve 30 százaléka.
A nyugat-dunántúli SAPARD-pályázatok teljes feldolgozása még javában tart: eddig 31 igényt javasoltak támogatásra, egy szerződést már meg is kötöttek; jelenleg 33 pályázatot bírálnak el - közölte a regionális iroda vezető munkatársa.
Nagy az érdeklődés a Sapard pénzekre
A három nyugat-dunántúli megyéből összesen 149 pályázat érkezett a 2002-ben meghirdetett két - mezőgazdasági és vidékfejlesztési - SAPARD programra, több, mint 2,8 milliárd forint támogatási igénnyel.
